A Hahotának írom.

Mikulás munkáját megpróbálja megzavarni a Gonosz…

Részlet:

2. Jelenet

Gerzson egyedül

GERZSON:

Ideje bemutatkoznom.

Gonoszvári Gonosz Gerzson

Vagyok, a legfőbb bajdémon.

Hogyha jó nagy bajt okozok,

Azon jó nagyot kacagok!

De nem vagyok telhetetlen,

Mindig kis bajokkal kezdem.

A kis bajból lesz a nagy baj!

Na, lássuk, itt mire megyek?

Biztos, hogy sikeres leszek,

És olyan nagy bajt okozok,

Hogy tüstént be is vonulok

A démon-történelembe.

Már bő tíz éve írtam egy Ludas Matyit, de akkor egy huszonnégy fős csoport számára.

A mostani a Hahota számára készült az elmúlt hét végén. Most már másik darabon dolgozom, erről majd később adok hírt.

Részlet a múlt heti mesejátékból:

“DÖBRÖGI:

Ez itt a döbrögi vásár,

Ide sok gazdag árus jár,

Magyarok meg külföldiek,

És nekem mind vámot fizet.

Nr. 3. Döbrögi dala

Én vagyok itt

Nemes-Döbrög királya,

Aki nekem nem hódol,

Az megbánja!

A darab a Hahota számára készült, nagyon kevés idő jutott rá. Tegnap éjjel fejeztem be.

Részlet:

——–

Nr. 6. Tutyimamusz mester dala

Én vagyok a vén cipész,

Varrok szegelek,

Szépen és gyorsan dolgozom,

Tudja minden

Felnőtt és gyerek!

Ha egerek nem volnának

Milliomos lennék,

A cipész jövedelemből

Cipőgyárat vennék!

Jaj, szegény Tutyimamusz,

Jaj, jaj, jaj,

Sose érhet véget a nagy egérbaj!

Meg patkánybaj!

Jaj, jaj, jaj!

Én vagyok a vén cipész,

Sokat dolgozok,

Ennek ellenére mégis

Előbb-utóbb

Éhkoppra jutok!

Tegnap éjjel fejeztem be. Kevesebb szereplőre dolgoztam át, és dalszövegeket írtam hozzá.

Részlet:

—-

Brekekex egyedül

BREKEKEX:     

A gyilkost jól kivallatom,

Utána letartóztatom,

És a börtönbe csukatom!

Mert a varjú nem ostoba,

A rendőr se lehet buta.

Jól tudom, hogy rá kell szednem,

A varjat lóvá kell tennem,

Különben nem fog vallani!

(Belép Kornél.)

1. Jelenet

Brekekex, Kornél

KORNÉL:    

Mit akarsz, Brekekex béka?

A darabot szeretném ma éjjel befejezni…

Főhőse híres XII. századi esztergomi érsekünk, aki három királytól tagadta meg a koronázást. Pontifex Lucas. Azt hiszem, ez világtörténelmi kuriózum (is).

Pontifex Lucas non coronat.

Nem azért választottam a témát, mert ma is lenne kiktől (kiktől, és nem kitől, az előző nyolc év se volt semmi, azok se jöjjenek vissza) a koronát. Lehet, persze, hogy a téma ebből a szempontból is aktuális. Jó lenne négy évre egyszer a sok egyéb helyett olyant koronázni (nem választani, hiszen ez csak a szabad választás paródiája; négy évig semmi befolyása sincs a szabad választónak, legfeljebb elszenvedheti, ahhoz joga van), aki valóban ennek az országnak az érdekeit képviseli következetesen és okosan.

A darabról már írtam – remélhetőleg ma éjjel befejezem.

Részletet akkor nem adtam belőle, most pótolom.

A színpadon: Petőfi Sándor és színésztársa, Némethy György.

———

PETŐFI:

Ne is folytasd, Gyuri, mert butaság.

A rögtönzés csupán a munka része,

A jó színész így készülhet fel arra,

Hogy minden világot életre kelt,

Amit a drámaköltő álmodik,

De rögtönözni pusztán önmagában

Csak füst az áldozati tűz helyett,

A ripacsok szánalmas hübrisze.

Ezt a darabot két színészbarátomnak írom. Ma kezdtem, holnap éjjel már terjedelmes részletet szeretnék küldeni, mert utána – ahogy a dolgok most állnak – jövő vasárnapig aligha jutok hozzá, hogy tovább írjam.

Jutalomjáték.

Az első rész: Kecskemét, 1843. március huszonharmadika, Petőfi jutalomjátéka Kecskeméten. Választott szerepe: a Bolond (Shakespeare – Lear király.)

A második rész: Pest, 1845. Petőfi színészbarátja, Egressy Gábor számára ír darabot, hogy az a jutalomjátékán felléphessen benne.

Ezt a darabot a hét közepéig mindenképpen be kell fejeznem. Ezen a nyáron feltűnően sok darabot kell írnom, és szinte mind ilyen “Add Uramisten azonnal!” jellegű.

Nem lövök le semmiféle poént, talán jobb, ha egyelőre semmit sem mondok a cselekményéről.

Az elejéről idézek:

——-

4. Jelenet

Bródy, Szomory, Jablonsky, Czernin, Löwenburg

LÖWENBURG:

Uraim! Franz Ferdinand Karl Ludwig Josef von Habsburg-Lothringen, Erzherzog von Österreich-Este. Ferenc Ferdinánd, a trónörökös!

Amikor Anikó előterjesztette hétvégén a kérését, először nagyon morcos lettem, mert amúgy is tele voltam munkával.

Ezt a darabot annak idején nagyon szerette a pici-kicsik csoportja, hiszen rájuk írtam. Eddig csak egy változata volt, az eredeti.

Más mesejátékaimnak igen sok változata keletkezett az idők során. Legjobb példa erre a Fruzsina hercegnő. Annak idején a Jókai Színház az eredeti, tíz szereplős változatot mutatta be. Azóta azonban igen sok változata alakult ki, 11-től egészen a 24 szereplőt igénylő variánsig.

Ezt a darabot is nagyon gyorsan kell megírnom. Igazából éjjelre készen kellene lennie, mert holnaptól három napig vizsgáztatok, és nemigen tudok foglalkozni vele.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a holnaptól kezdődő, Anikó vezette tábor számára is át kell dolgoznom A varázslókirály című mesejátékomat…

——

Mátyás király mégse hal meg…

—–

A felkérés igazából nem pontosan erre a témára vonatkozott, hanem a Hunyadi család tagjainak rejtélyes haláláról kellett volna darabot írnom.

Ez a darab hirtelen nagyon sürgős, az volna a legjobb, ha még ma éjjel befejezném.

Mondjuk, holnap is ötkor kelek, de igyekszem…

——-

Valamikor a kilencvenes évek elején Anikóval láttunk az akkori TV2-n egy Gyuláról készült műsort. Ott hangzott el, hogy női szellem kísért a gyulai várban. Filmmel is illusztrálták.

Akkor csodálkoztam: évek óta élek a városban, és még nem hallottam soha a kísértetről. Gyorsan kiderült: mások se. A legendát valaki az ujjából szopta.

Ha nagyképű akarnék lenni, azt is mondhatnám rá: kísérleti darab.

———-

Képzeljük el, hogy II. Lajos király nem fulladt a Csele-patakba, nem veszett a mocsárba, és nem is gyilkolták meg.

Lajos király álruhában fogságba esett, a törökök rabszolgaságba hurcolták, gályarab lett, hónapokig húzta az evezőt egy oszmán hadihajón. A török gályát spanyol szövetségben álló toscanai hajósok fogták el, Lajos pedig – mint közönséges kalandor – spanyol földre került, onnan pedig egy galeon fedélzetén az Újvilágba.

Tegnap kezdtem, a Bibuczi Meseszínház számára készül. A csapat szokásos szcenikai igényei szerint készül.

Pakolcs vármegyében sanyargatják a népet. Mátyás útra kel.Utána megy hűséges Hollója is.

———-

Részlet:

——–

HOLLÓ:
A király országát járja,
Rajta van az álruhája.
Megnézzük mi is, gyerekek?

Varázslattal odamegyek,
S minden gonoszt kikémlelek.
Eljöttök velem, gyerekek?

(Varázsol.)

Csiribikem, csiribákom,
Ákombákom, szürke mákom,
Hollószárnyú nagykabátom,
Károgás a faluvégen;
Legyek Pakolcs vármegyében!

Erdélyben fog megjelenni.

Mikulás a legfontosabb jelenlegi mítoszaink egyikének hőse, voltaképpen civilizációnk egyik legjelentősebb alakja. Csaknem világszerte ismert.

Hollywood nemigen tudott kárt tenni benne, nem is nagyon akart; viszont sokat segített mítosza kiteljesítésében. A keresztény kultúrkörön kívülre is.

Mikulás pedig teszi a dolgát. A részeg áruházi meg egyéb mikulások sem képesek késégbe vonni. Mikulás – eszme.

Mikulás emblematikus figura.

Ez megint egy adduramistenazonnal darab volt.

Flinta Zolival adtuk elő.

Hogy miért kellett csütörtökről péntekre Hacsek és Sajót írnom, amit már vasárnap délelőtt – lényegében a másik darab két próbája között – már elő is adtunk, hosszabb történetmesélést igényelne, amit most mellőzök.

Zoli továbbra is remek partner. A Pincérnő Frank Ági volt.

A nagyérdemű jól fogadta a jelenetet – vagy csak udvarias volt.

———–

Részlet:

———

SAJÓ:

Mire én nyugdíjba megyek…

HACSEK:

Az ugyancsak messze van még, Sajókám!