Az alternatív történelem rokona, az összeesküvés-elmélet (konteó)

Az összeesküvés-elmélet, a konteó (conspiration theory) nagyon közel áll az alternatív történelem műfajához. Ebben a zsánerben a szerző annyiban alakítja át a történelmet, hogy a gyakran kuszán egymás mellett történő eseményeket egy bűnügyi cselekmény logikája szerint összefogva határozott és konkrét célszerűséggel ruházza fel. Ilyenkor szükségképpen részben szűkíti a valóságot, hogy a szeszélyesen, gyakran arabeszkek indázásának módján szerteágazó valóságot a kellő irányba nyesegeti, felesleges kinövéseit elmetszi, hogy izgalmas bűnügyi történetet konstruálhasson belőle.

Közönségigényt teljesít, hiszen manapság az összeesküvés-elméletek nagyon népszerűek. Vajon miért?

Az újkor jó részére jellemző, hogy az emberek a hatalom és a pénz mögött bűncselekményeket gyanítanak. Ez nem teljesen új keletű jelenség. Az újkori irodalom vissza-visszatérő meggyőződése, hogy a nagy vagyonok mögött fel nem derített bűncselekmények lappanganak. Ez a mai napig meglévő hiedelem, amely szinte beleégette magát a társadalomba, és igen sok ember osztja. Az emberek gyanakodva szemlélnek minden gyorsan és profán módon keletkező vagyont; a hétköznapok erkölcsi felfogása a piaci elveket korántsem tette annyira magáévá, mint azt a piac ideológusai képzelik. Nemcsak itt nem, nyugaton sem. Ezzel a témával az utópiáról szóló tanulmányomban foglalkozom kimerítően.

Az összeesküvés-elméletek ma virágkorukat élik, át-meg átjárják a társadalom minden részét. Vajon miért?

Nem teljesen előzmény nélküli azért a konteóknak ez a közkedveltsége; közismert könyvükben Pauwels és Bergier már évtizedekkel ezelőtt megkockáztattak olyan feltételezéseket, hogy a közeljövő – azaz a mi korunk – a titkos társaságok virágkora lesz.

Ha a könyvesboltokban a népszerű könyvek sorait megvizsgáljuk, feltűnő, milyen sok foglalkozik közülük titkos társaságokkal. Részben régi, klasszikus tömörülésekkel – rózsakeresztesek, szabadkőművesek stb. – részben olyan fantomokkal, amelyek napjainkra mintegy újjáéledtek – mint például a templomos lovagok – meg egyebekkel is, amelyekről nem tudhatjuk egészen pontosan, hogy léteznek-e egyáltalán.

Miért virágzanak manapság az összeesküvés-elméletek?

A kisember nem hisz a demokráciában, úgy véli, hogy az csak propaganda, csupán szólamokban, retorikai fogásokban létezik, és a valóságban a világot a korrupció, valamint a gazdasági érdekcsoportok irányítják.

Az összeesküvés-elmélet az utóbbi idők sikerfilmjeinek és bestsellereinek egyik legnépszerűbb témaköre. Akkor is sikerre számíthat, ha amúgy meglehetősen közepes kivitelben készül el – lásd Da Vinci-kód.

Az alternatív történelem zsánerével – egyebek között – abban is rokon, hogy értelmezi, illetve újra értelmezi a történelmet. A tudományos történetírásnál egyszerűbb, átláthatóbb, könnyebben fogyasztható. A jelenben meg egyenesen pótolhatatlan: hiszen alapvetően egyszerű formában képes összefüggésekbe állítani a mindenkori jelen kaotikus zűrzavarát. Ellenségképet ad a felhalmozódó indulatoknak, kimondja az emberek rejtett gondolatait.

Mindig van aktuális konteó. Különösen válságos időkben, amikor az emberek biztosan tudják, hogy nap mint nap igazságtalanságok érik őket, és a nehezedő helyzetben erre sokkal érzékenyebbek, mint máskor.

Mindig van aktuális konteó, de nem mindegyiket írják meg. A zömük pletykában, itt-ott összefoglalva, cikkekbe rejtve, pár oldalon közzétéve a neten, vagy egyebütt várja, hogy megírják – vagy elmúljon az aktualitása.

Milyen aktuális konteók vannak most?

Maradjunk a magyar konteóknál, a nagyvilágban vannak elegen, akik a globális vagy másutt aktuális összeesküvés-elméleteket filmre vagy regénybe írják.

Nos, már várom, mikor jelenik meg ezek közül valamelyik regényben, hogy sokkolja a nagyérdeműt, és a könyvpiacon minden nehézség ellenére rekordeladást produkál.

Csak egyet említek, mint egy, ma kifejezetten aktuális magyar konteót:

Képzeljünk el egy regényt, amely nagyjából a következő szüzsével áll elő:

A jelenlegi magyarországi komprádor klikk már posztkommunista korszakától kezdve lépésről lépésre biszniszeli össze külhoni cimborái segítségével azokat a külföldi kölcsönöket, amelyek gazdasági uralom alá vonják, zsarolás tárgyává teszik az országot. A köztolvajlás előbb titokban, aztán egyre látványosabban folyik; lépésről lépésre lebontják az ország szociális rendszerét, fortélyos módszerekkel anyagi függésbe kényszerítik szinte a teljes lakosságot. Közben megküzdenek politikai ellenfeleikkel, „oszd meg és uralkodj” módszerekkel újabb és újabb belső hisztériát produkálva lassacskán elhatalmasodnak, az ellenállási kísérleteket leverik. Kézzelfogható közelségbe kerülnek céljuk eléréséhez, amely…

Hogy tetszik?

Kérdés?

Hogy mennyi a konteók igazságtartalma?

Az más lapra tartozik.

Folytatása következik.