Annak idején, amikor Sükösd Mihály valamelyik tanulmánykötete megjelent, Lengyel József megsokallta a korabeli sematizmus sablon-következtetéseit arról, hogy a magyar irodalom állandóan késésben volt a “fejlett” nyugati irodalmakhoz képest.

Levelet írt a szerzőnek, és abban kifejtette: abszurdum a “fejlett ország – fejlett irodalom” sematikus elképzelése. Az irodalom nem így működik. Nem biztos, hogy a “fejlett nyugati” irodalom a literatúra fejlődésének egyetlen lehetséges modellje – ha ugyan van értelme fejlődésről beszélni.

Nem biztos, hogy mindkét helyen ugyanarról szól az irodalom…

Meg olyan is akadt – konkrét példát hozott fel – amikor a hazai irodalom éppenséggel megelőzte a napnyugatit – legfeljebb a fordítás késett…