A népi írók kifejezés annak idején nyilvánvalóan gyűjtőfogalom volt, nagyon eltérő ars poéticák. minőségek, világlátások kerültek egybe az égisze alatt. Az 56-os forradalom után “odafent” átfogó támadást intéztek ellene. A cél egyértelmű volt: kiszorítani a magyar irodalomból az “ideológiailag megbízhatatlan” csoportosulást.

1958 tavaszán sorra megjelentek az aczélosan pártvezérelt, ledorongoló kritikák.

Akkoriban Németh László óva intette a továbbiaktól az attak egyik kiagyalóját:

- Vigyázzatok, rossz ügyet szolgáltok. Talán eljárt az idő a népi irodalom felett, de mégiscsak közösségi és magyar. Mit akartok elérni?

A másik elmondta az akkori, marxista-leninista közhelyektől hemzsegő szabvány választ, mire Németh László a fejét csóválta.

- Az európai szellem sokat ígérő tartományát züllesztitek a nyugati irodalom gyarmatává.

Hm…