Kis türelmet...
Kis türelmet...
13 éve | 0 hozzászólás
Természetesen a számbeli fölény még nem túlerő. Önmagában csupán létszámtöbblet. Túlerő csak akkor lesz belőle, ha érvényesítik a harcmezőn. Ha egy kissé alaposabban tanulmányozzuk a Dél-Dunántúl domborzatát, illetve a korabeli településrendszert mutató térképeket, könnyen beláthatjuk, a török számára egyáltalán nem is olyan könnyű érvényt szerezni számbeli fölényének a vele szemben ellenséges érzületű lakosság támogatta magyar véderővel szemben – ha utóbbi kellőképpen jól szervezett és begyakorlott csapatokból tevődik össze, és megfelelő irányítás alatt áll.
13 éve | 0 hozzászólás
Szóval ki a fővezér?
Kiderült, hogy erre a posztra idehaza nincs alkalmas személy.
Próbáltak importálni egyet: felkérték a főparancsnoki feladatok ellátására Habsburg Ferdinánd híres hadvezérét, Niclas Salm grófot. A kiváló katona egészségügyi állapotára hivatkozva elhárította a felkérést.
Lehetne most hosszasan boncolgatni ezt a visszautasítást, mert az ilyesminek mindig valami üzenete van. Valóban beteg volt Salm gróf, esetleg nem látott reális esélyt a győzelemre?
13 éve | 0 hozzászólás
Nézzük hát ama rossz emlékű mohácsi csatát.
Brodarics István beszámolója:
“Mint fentebb mondottuk, ezen a helyen óriási, széles síkság terült el, sem erdő, sem cserjék, sem víz, sem domb nem bontotta meg, csak bal felől, közötte és a Duna között volt egy iszapos, mocsaras víz, sűrű sással és nádassal, ahol utóbb sok halandó pusztult el. Velünk szemben hosszan elnyúló domb feküdt, mint valami színpad, e mögött volt a török császár tábora; a domb legalján egy kis falu templommal, neve Földvár.
13 éve | 0 hozzászólás
A mohácsi csata előzményei körül is számos hajmeresztő mozzanatot találunk. Ha egy ország vezetői, politikai rendszerének abszolút haszonélvezői ennyire nem akarják elhárítani az országot fenyegető reális veszélyt, az utókor csak döbbenten csóválja a fejét.
A veszély nem volt váratlan. Magyarországon már az előző év őszétől tudtak a tervezett török támadásról. Bőven lett volna idő a felkészülésre….
——-
Itt vannak mindjárt a Fuggerek.
13 éve | 0 hozzászólás
A mohácsi csata története tele van kérdőjelekkel.Már csak ezért is valóban hasznos lehet bármilyen módszer - az animáció is - ami segíthet a tisztázásban.
Már maga a helyszín is kérdéseket vet fel.
Miért éppen itt? Miért Mohácsnál? Miért annyira fontos ez a helyszín, hogy a hadra kelt magyar nemesség eddig, és nem tovább vonul a török elé?
Nemcsak 1526-ban. Öt évvel korábban is. Nándorfehérvár 1521-es ostroma idején a magyar csapatok pontosan ugyaneddig vonultak, ugyanitt táboroztak le, és - nem tettek semmit.
14 éve | 0 hozzászólás
Érdekes dolog a nemzeti öntudat. Nálunk különösen. Egy ismerősöm lengyel nőt vesz feleségül a nyáron. A hölgy öntudatos lengyelségét - ha magyar lenne - nálunk nacionalizmusnak minősítenék. Ott természetes.
A szlovákok, románok, szerbek nemzeti öntudata is természetes. Csak magyarkodás van - szlovákkodás, románkodás, szerbkedés nincs. Ha nálunk annak tizede elhangzik, ami ott mindennapos, tüstént nacionalistának bélyegzik.
Honnan származik ez az őrület?
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Animációs Mohács IX.
13 éve | 0 hozzászólás
Ha megvizsgáljuk a szemben álló haderőket, a helyzet eleve nem tűnik biztatónak. A török elit egységek létszámát 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában fentebb 30-40 ezer főre becsültem. Ez maga több, mint a magyar haderő teljes létszáma. Ezen felül még ugyanennyi lehetett a csatában részt vevő, de nem első vonalbeli egységek létszáma. Ezek leginkább a különböző balkáni helytartók – pasák és bégek – parancsnoksága alatt álló csapatokból kerülhettek ki.
Címkék: esszé abszurdisztán
Tovább