Alexandre Dumas Pere ajtaján egyszer két ismeretlen kopogtatott. Az író kedélyesen beljebb tessékelte a két kopott ruhájú, de ártalmatlan külsejű, és meglehetősen elfogódott férfit.

- Mit óhajtanak?

- Temetésre gyűjtünk.

- Ki a halott?

- Nagy szegénységben elhunyt adóvégrehajtó.

- Úgy? Mennyit kérnek tőlem?

- Ötven frankot, Monsieur Dumas, ha meg nem sértjük…

Dumas - aki köztudottan vagyonokat herdált el, egész életében adósságok szorításában élt, és hasonló esetekben fösvény szokott lenni - szokatlan fürgeséggel a komódnál termett, és előhúzott valahonnan egy százfrankos bankjegyet.

- Tessék, a duplája. Ha lehet, temessenek el vele együtt máris még egy adóvégrehajtót!

—–

Fejezzem ki magam még érthetőbben?