Baltavári Tamás történész számítógépes animációt készített a mohácsi csatáról:

http://www.fn.hu/tudomany/20100608/nem_volt_nagy_ruha_mohacsnal/

Meglepő és érdekes. Az ember első gondolata a képsort szemlélve: eddigi ismereteim alapján lehetetlennek tűnik, hogy 1526 augusztus 29-én Mohács mellett ilyen rendezett hadseregünk lett volna…

Bizony: az animáció azt sugallja, hogy a Mohácsnál megsemmisült magyar had helyenként remekül felfegyverzett és begyakorolt kontingensekből állt…

(Bár az is látszik, hogy a vezetés nem nagyon tudja, mit akar.)
Hm.
“A történettudományt komoly kihívás elé állítja a forráskritika, az egyes szerzők, szemtanúk leírásának egymás mellé állítása, a valóság kihámozása a sokszor ellentmondó tudósításokból. Sajnos ma még ritka az a helyzet, amikor történészek a természettudományokat is segítségül hívhatják a múlt felderítéséhez.

Ezen segíthet a közismert Total War játék átalakított változata, amelyen Baltavári Tamás történész, a nemzetvédelmi egyetem doktorandusz hallgatója dolgozik lelkes csapatával. Az ötlet lényege, hogy a népszerű stratégiai játék, a Total War motorját, működési elveit megtartva átrajzolják a figurákat és a környezetet, majd a fellelhető forrásanyag alapján valós időben, valós létszámú és felszereltségű seregekkel az eredeti hadmozdulatokat lemásolva „lejátsszák” a kívánt csatát.”

Természetesen a módszer nagyon érdekes, bár több oldalról is vitatható.

A szerző igen sokat remél a módszertől, nevezetesen a hadtörténet némely közhellyé jegecesedett dogmájának pontosítását. Vagy még ambiciózusabb megfogalmazásban: a történelem átírását.

Példának a híres cannae-i csatát hozza, szerinte az nem folyhatott úgy le, ahogy a források állítják…

Nem tudom, mire alkalmas ez a módszer, és mire nem. Szembesíteni kell a forrásokkal. Lehetséges, hogy némely dologban valóban új szemléletet hoz.

—

Amitől tartok: erősíti a történettudomány leghaszontalanabb, “gazdasági és politikai szükségszerűségből buktunk el” vonulatát, és sokkal több kárt okoz, mint hasznot.

—–

A lapos és téves szükségszerűség-magyarázatnak több érdekes tény ellentmond. Csak kettő közülük:

1. Egy végveszélybe kerül ország védelmében a húszesztendős uralkodó 20-25 ezer főnyi sereggel személyesen csatába bocsátkozik. Létezik azonban két másik hadsereg, amelyek - ilyen vagy olyan okból - nem vesznek részt a harcban. Összlétszámuk kétszeresen meghaladja a Mohácsnál harcolókét.

2. A mohácsi csatából menekülő nádor - az ország legmagasabb rangú élő vezetője - hazafelé menet kirabolja az egyik főpapot.

No komment.

————

A téma alaposabb körüljárására a következő posztban teszek kísérletet.

Folytatása következik.