TIZENHETEDIK RÉSZ

Most pedig nézzük Zrínyi Miklós előéletét.

Családja, az egykori Šubić nemzetség a régi horvát nemességhez tartozik, már az Árpád-korban is jelentős szerepet játszottak. Nagy Lajos király 1347-ben adományozta nekik a horvátországi Zrin várát, amelyről a nevüket kapták.

Családi birtokaik a török terjeszkedés útvonalába estek, és nagyon korán, már Zsigmond király idején veszélybe kerültek. Zrínyi Pál már 1400-ban harcra kényszerült a török portyázók ellen. A magyar arisztokrácia zöme ekkor még rá se hederített az oszmán veszedelemre. A Zrínyi család élete már ekkor is a török elleni küzdelemről szól.

Miklós nagybátyja, Zrínyi Mihály életét vesztette a mohácsi csatában.

Zrínyi Miklós 1508 körül született. Édesapját ugyancsak Zrínyi Miklósnak, édesanyját Karlovics Ilonának hívták.

Zrínyi ettől kezdve élete végéig a török elleni harc katonája.

1529-ben részt vett Bécs védelmében, és több forrás is elismerően szól az ifjú harcos vitézségéről. Ez volt a leendő hadvezér hadi iskolája.

Bécs ostroma húsz napig tartott, és igen kemény harcot hozott. A vár tényleges parancsnoka a kiváló katona, az idősebb Niklas Salm volt. Zrínyi itt megtapasztalhatta a török elleni várvédelmi harc minden fajtáját, a rohamok visszaverését, a véres kitöréseket, a török aknászok – a lagumdzsik – alattomos tevékenysége elleni kétségbeesett védekezést.

Bécs sikeres védelme jelentős részben azon múlt, hogy a császárváros ostroma elég későn, szeptember 27-én kezdődött. A védők mérhetetlen szerencséjére a szultánnak nem volt elég ideje, seregét kimerítette a hirtelen hidegre forduló időjárás, a korai havazás. A védelem így is roppant, aránytalanul nagy emberáldozattal járt, az ostromban szerzett sebesülésébe később a parancsnok is belahalt.

Zrínyi Bécs falairól nézett szembe életében először Szulejmán hadával.

Apja, az idősebb Miklós adót fizetett a töröknek. Halála után, 1534-ben Miklós és testvére ezt megtagadták. Ettől kezdve a Zrínyi család minden tagja következetesen harcolt a török ellen. Birtokaikat már ekkor is állandóan zaklatták a hódítók, jelentős magánhadsereget kellett tartaniuk. Ettől kezdve bő egy évszázadig a Zrínyi család minden férfitagja a török portyázók elleni harcban edződött katonává.

Fanatikus ellensége lett a töröknek, soha nem egyezkedett velük. Ennek megfelelően Ferdinánd híve lett.

Nem volt szívbajos. 1539-ben megölte az áruló Katzianer tábornokot. Egész életében határozott volt, gátlástalan és könyörtelen.

1540-ben a saját várát kell megvédenie. A török ostrom alá veszi Zrint, a gazda nem tartózkodik a falakon belül, viszont hamarjában összegyűjti másutt állomásozó hadinépét, és merész rajtaütéssel szétzúzza az ostromsereget.

Gyaníthatóan ekkor értette meg, hogy neki és családjának jelentősebb és jobban védhető központra van szüksége, mert Zrin kicsi és túlságosan közel van a törökhöz. Hamarosan kinézte Csáktornyát.

Két év múlva Pest alatt tüntette ki magát: csapatával felmentette a nehéz helyzetbe került birodalmi egységeket. Rövidesen horvát bánná nevezték ki, ezzel jelentős parancsnoki pozícióra tett szert.

Új hivatalában gyorsan bemutatkozott a töröknek: még abban az évben szétvert Somlyó mellett egy jókora török-tatár portyázó hadat. Háromezer ellenséges halott maradt a csatatéren.

1543-ban kötött házasságot, felesége Frangepán Katalin hozománya gazdag emberré tette. Ez sem csökkentette azonban hadakozó kedvét; sorozatos vereségeket mért török portyázókra, szívósan védte Horvátországot és a Dél-Dunántúlt.

1543 fekete éve volt a török-magyar harcoknak. Korábban említettem, milyen sok magyar erősség került ebben az esztendőben az oszmán kezére.

A török eredeti terve az volt, hogy megerősíti az általa birtokolt Buda helyzetét. Széles alapú hátországot akart a volt magyar főváros köré építeni, egyben megnövelni hódítását. Voltaképpen ez a hódoltság korának igazi kezdete. A vilajet székhelye már adott volt, most szandzsákokat – kisebb tartományokat – akart foglalni hozzá.

A török három irányban is támadott. A hadjáratot szokatlanul korán kezdte. Mehmed budai pasa már farsang idején elfoglalta Szegedet. A török hadigépezet mozgásba jött.

A fő hadszíntéren ebben az esztendőben elesett többek között Székesfehérvár és Esztergom. Ott a török maradéktalanul megvalósította a hadicéljait.

Hát nyugaton?

Itt már Zrínyi Miklósnak is volt egy-két szava.

Ulema boszniai pasa és Murad pozsegai bég a Dél-Dunántúlon indított támadást. Hadműveleti célja valószínűleg az itteni fontosabb erősségek birtokba vétele lehetett, hogy bázisokat teremtsen egy Ausztria elleni támadó hadművelethez. Emellett nyilvánvalóan el akarta szigetelni Horvátországot is, hogy kedvező esélyeket teremtsen a lerohanásához.

Horvátországot a török már Mohács óta folyamatosan támadta. Az ország fegyveres erői gyakorlatilag felmorzsolódtak. Úgy tűnt, idő kérdése már, mikor kerül teljes egészében török kézre. A bán, Zrínyi sem rendelkezett jelentős erővel, csak néhány száz katonája volt, ezek egy része is a személyes szolgálatában.

Az előzmények könnyű oszmán sikert ígértek. A török eddig sikert sikerre halmozott, a magyarországi védelem tökéletesen szétesett, az erők szétforgácsolódtak, minden előjel teljes katasztrófát prognosztizált.

A török áradat megindult hát a horvát területek, Szlavónia és Nyugat-Magyarország ellen is.

Ulema pasa és Murad bég serege gyorsan elfoglalt egy sor várat. Ezután Ulema átkelt a Dráván, és ostrom alá vette Csáktornyát.

Kritikus pillanat volt.

Ha Csáktornya elvész, a török uralja a Dráva vonalát, és Horvátország sorsa megpecsételődik. Már a Dunántúlról is menekült a nemesség egy része. Mindenütt kétségbeesés és apátia. Az ország többi részéről is szakadatlan török győzelmekről szólnak a hírek.

Ma már nem is értjük, fel sem fogjuk, mit is jelenthetett abban a korban a magyaroknak, a horvátoknak, a dunántúliaknak, hogy a török támadás mégis elakadt. Nem is emlékszünk rá. Elnyelték az évszázadok.

Ulema nem tudta bevenni Csáktornyát.

Folytatása következik.