Pár napon belül nyomdába kerül Ferrarában megjelenő, tizenötödik évfolyamába lépő  Osservatorio Letterario kétnyelvű folyóirat legújabb száma.

Harmadik éve fordulok benne elő, ezúttal két verssel.

A szokásos gazdagság. Fordítások, eredeti művek, tudósítások, kritikák, viták, vélemények. Számos különlegesség.

Az Osservatorio Letterario egy, a napfényes Itáliában élő, rendkívül agilis magyar hölgy munkájának eredménye. Az Osservatorio Letterario főszerkesztője és kiadója dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda.

A folyóirat igazából könyv méretű. Nagy és vaskos, de jó kézbe venni, mert igen szép. Hogy mennyire, az csak “élőben” derül ki; a fényképek nem adják vissza a ragyogó színeket, és a papír minőségét. Meg az olvasás élményét. Melinda folyóiratát jó olvasni. Igazi kincsesbánya.

Idehaza nincs sajtótermék – talán honlap sem – amelynek ilyen széles terítése volna. A lap két kultúra között közvetít, itáliai írók, költők, tudósok újságírók művei, cikkei olvashatók – némelyik magyarra fordítva (is). De vannak klasszikus műfordítások is; Petrarca-szonett modern tolmácsolásban, valamint az olasz költészet számos olyan alkotása, amely magyar nyelven itt olvasható először.

És a másik oldal…

Számomra nagy élmény volt, és rácsodálkozás, amikor Ady-versek olasz fordításaira bukkantam a folyóirat hasábjain.

De nemcsak magyar és olasz vonatkozások vannak: Gyöngyös Imre barátom Shakespeare-fordításai is Melinda folyóiratában jelennek meg rendszeresen.

Az olasz-magyar irodalmi és egyéb kapcsolatok történetéről is igen gyakran olvashatunk viszonylag ismeretlen (sokszor meglepő) tényeket, adatokat, történeteket.

Az Osservatorio Letterario a hazai nyilvánosság számára apokrif (vagy apokriffá tenni akart) témákat is bátran felvállalja, csakúgy, mint az itthoni, még mindig eléggé bigott irodalomtörténeti felfogás által kiközösíteni szándékozott művek és szerzők ismertetését, a róluk szóló vitákat. Ma már persze idehaza is gomba módra szaporodnak az ilyesmivel foglalkozó honlapok, de Melinda ezt már akkor is vállalta, amikor itthon még a süket csönd uralkodott. Arról nem is beszélve, hogy az itthon vitézkedő orgánumok anyagainak értékesebb része is sok esetben Melinda folyóiratából származik.

Versek, esszék, novellák, tanulmányok, hosszabb művek részletei – párbeszéd két nagy múltú európai irodalom között.

Könyvismertetők, tudósítások, sok olaszországi és hazai irodalmi esemény előzetes programja.

A jelen szám magyar szerzői a teljesség igénye nélkül:

Bodosi György

Elbert Anita

Erdős Olga

Gyöngyös Imre

Hollósy Tóth Klára

Horváth Sándor

Juhász Gyula

Németh István Péter

Papp Árpád

Szirmay Endre

Tábory Maxim

Tolnai Bíró Ábel

Szitányi György

Tormay Cécile

Tusnády László

Zsíros Andrea

Czakó Gábor

Tomory Zsuzsa

Takaró Mihály

Az esszék témakörei – ugyancsak a teljesség igénye nélkül:

- Pinocchio történeténeke egyházi olvasata

- Magyar Adorján munkássága

- Dante szonettjeinek magyar fordításai

- A XX. század első felének irodalmi kánonja

Az Osservatorio Letterario voltaképpen nem is folyóirat, hanem kéthavonta megjelenő, magyar-olasz nyelvű kulturális periodika. Vagy még pontosabban:

Rassegna di poesia, narrativa, saggistica, critica letteraria – cinematografica – pittorica e di altre Muse.

(Kb.: Költészet, irodalom, értekezés, filmkritika, festészet és egyéb Múzsák (jogköre alá tartozó művészetek) szemléje.)

Van külön magyar nyelvű honlapja, magyar irodalmi és kulturális galériája, magyar nyelvű online melléklete és külön magyar nyelvű portálja (Testvérmúzsák).

Melinda a magyar és olasz irodalom kiváló fordítója is. Egyebek között magyar népmeséket fordított olaszra:

http://www.lafeltrinelli.it/products/2120004557046/Da_Padre_A_Figlio/Tamas-Tarr-Bonani_Melinda.html

A másik oldalról pedig: hadd hajoljon magam felé a kezem: két éve szerkesztője lehettem Melinda kitűnő fordításkötetének; ebben latin és olasz nyelvű szerzők művei jelentek meg magyarul Horatiustól kezdve Petrarcán és Leopardin keresztül egészen a kortárs Carlo Laulettáig.

http://www.bookmania.eu/?p=ebook&b_id=18&from=ip

Melinda lényegében “nonprofit” alapon, saját örömére szerkeszti az Osservatorio Letterariót. A költségeket zsebből, előfizetésekből és adományokból teremti elő.

Megrendelni a honlapon  lehet:

http://www.osservatorioletterario.net/abb.htm