NEGYEDIK RÉSZ

Az összeesküvés-elméletek a mai embernek a politikával, a gazdasággal és általában véve az egész közélettel szembeni alapvető bizalmatlanságát fejezik ki.

Az előző rész egyik hozzászólója markáns kifejezést adott azon véleményének, hogy az összeesküvés-elméletek keletkezésének legfőbb oka, hogy igen gyakran a fején találják a szöget.

Ennek az esszésorozatnak nem célja annak taglalása, vagy éppen bebizonyítása, hogy általában véve mennyire valóságosak az egyes konteók által felvázolt helyzetképek; sem pedig az összeesküvés-elméletek és a valóság bármely korrelációjának tagadása.

HARMADIK RÉSZ

Mi kell ahhoz, hogy egy összeesküvés-elmélet sikeres legyen? Egyáltalán, mi kell ahhoz, hogy általában véve az összeesküvés-elméletek sikeresek lehessenek?

Rossz társadalmi közérzet

Ha a társadalomban élő emberek többsége a helyzettel elégedett, ha saját sorsát reményteljesnek, jövőjét perspektivikusnak látja, ha nagyjából az a véleménye, hogy a világon rendben vannak a dolgok, nemigen jut eszébe összeesküvés-elméleteket alkotni, az ilyeneknek meg – ha mégis vannak – nem ad hitelt.

MÁSODIK RÉSZ

Az összeesküvés-elmélet meghosszabbítja a jelen erővonalait, és mindig valami logika számára jól érthető irányba, személyes vagy csoportérdeket keres és talál a háttérben, egyszerűsít, tömörít és sűrít – tehát voltaképpen irodalmi jellegű elvek alapján dolgozik.

Az is kimondottan az epikára jellemző sajátosság, hogy az összeesküvés-elmélet a történést a maga igényeinek megfelelően rendezi át azzal is, hogy a cselekmény bizonyos résztvevőit – személyeket, vagy személyek csoportját – démonizálja.

A másik esszésorozat idevágó része némelyik blogon komoly sikert aratott, és annyi értékes, jól használható hozzászólást kaptam, hogy kedvet kaptam a téma alaposabb körbejárására.

A továbbiakban az összeesküvés-elméletek természetrajzával foglalkozom.

Előrebocsátom: az összeesküvés-elmélet, mint fogalom számomra leginkább irodalmi vonatkozásaiban érdekes, ilyen értelemben beszélek róla.

Hogyan születik az összeesküvés-elmélet?

A konteót számos tényező gerjeszti, ilyen például az igazi nyilvánosság vélt vagy valós hiánya.