Kis türelmet...
A magyarok és horvátok felháborodtak a vasvári békekötésen.
Egyetértek velük, magam is arcpirítónak, kétszínű, gyáva és erkölcstelen
lépésnek tartom, erről már annak idején Hohenlohe altábornaggyal is
beszélgettünk. Az pedig, hogy ehhez a nevetséges békéhez megszerezték a
császár megerősítését is, csak Lipótnak a trónra való alkalmatlanságát
bizonyítja. Amúgy is papnak nevelték a rendkívül csúf, csenevész,
hitvány és féltékeny természetű uralkodót, most pedig különféle
tehetségtelen csoportok koronás bábfigurája lett.
Korábban már írtam, hogy november tizennyolcadikán a kursaneci erdőben
valakik merényletet kíséreltek meg Zrínyi gróf ellen. Erről még nem
sokat tudok, de az a benyomásom, hogy ugyanazon udvari körök állnak
mögötte, amelyek ezt a kirívóan becstelen békét megkötötték és
szorgalmazzák.
A magyar rendek Zrínyi gróf vezetésével nemrég kieszközölték, hogy
február végére a király országgyűlést hívjon össze Pozsony városába. Az a
diéta sorsdöntő lesz a magyarok ügye és a királyság története
szempontjából. Ha az uralkodó hajlandó a törvényességhez visszatérni,
talán folytatódhat a török elleni háború, amely előbb vagy utóbb az
ország felszabadításához vezet. Ha nem, akkor a felelősen gondolkodó
magyaroknak talán vissza kell térniük a szabad királyválasztás náluk
bevett és törvényes gyakorlatához.
Azért írtam meg ezeket Neked mind, drága Jane, hogy lásd, milyen
izgalmak közt élek most is, miféle indulatok tengerárja habzik
körülöttem.
Ott tartottam, hogy Zrínyi gróf összevonta azokat a csapatokat,
amelyeket a tatár elleni harcra akart felkészíteni. Előtte nyolcszáz
emberről beszélt, végül csaknem ennek a kétszeresét, másfél ezer katonát
vont össze. A többlet részben abból adódott, hogy Gaudi tábornok (azt
hiszem, bátran nevezhetem így) ragaszkodott hozzá, hogy a frissen
toborzott, részben még kiképzés alatt álló tüzérségi ütegek és a szintén
most felállított gyalogság is harci feladatot kapjon.
- Szagoljanak puskaport – érvelt Gaudi. – Ennél csak veszélyesebb körülmények között kerülhetnek később a tűzkeresztség elé.
Rám pillantott, én pedig kihúztam magam. Megtisztelőnek éreztem, hogy
Gaudi András annyira bízik a tervemben, hogy úgyszólván veszélytelennek
tartja az ütközetet az újonc csapatokra nézve.
Az újonc csapatok szervezése – úgy gondolom – összefügg a jelenlegi
magyarországi alkotmányos válsággal. Zrínyi gróf évekkel ezelőtt
keresztülvitte, hogy a magyar országgyűlés megszavazza egy állandó
magyar királyi hadsereg létrehozását. Még Lipót császár sem emelt ellene
kifogást, tehát jelenleg Magyarországon törvény írja elő egy, török
ellen bevetendő állandó hadsereg létrehozását. A gyakorlatban azonban
szinte semmi sem történt ennek érdekében.
Maga Zrínyi gróf megírta egy létrehozandó állandó magyar hadsereg
szabályzatának egy részét, hogy a dolgot előmozdítsa, de ez sem hozott
változást. Most azonban – vélhetően az alkotmányos válság hatására – sok
magyar nagyúr érzi úgy, hogy szépen, látszólag észrevétlenül, de
fegyverkeznie kell. A Zrínyi gróf által most szervezett, igen jól
felszerelt csapatokból egy későbbi magyar hadsereg magja válhat. Magam
is ennek a leendő magyar hadnak vagyok a tisztje, drága Jane.
Ott tartottam, hogy keményen dolgoztunk mindannyian, előbb ezren, aztán az utolsó napokban még annál is többen.
A legfáradságosabb munka kétségtelenül az aknászokra várt. Az ő számukat
muszáj volt felszaporítanunk önkéntesekkel is, de sokan és szívesen
jöttek, és nemcsak a beígért jó fizetség miatt, hanem azért is, mert
kihirdették neki, hogy fosztogatni akaró tatárok számára kell sírt ásni –
előre.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
Újabb részlet - XXXII.
Újabb részlet - XXXI.
Újabb részlet - XXX.
Újabb részlet - XXIX.