VARSÓ, 1665. április 28. péntek

-         A felség?

-         Imádkozik, hetman úr.

Sobieski egy pillanatig habozott, aztán eltökélten előrelépett.

-         Azért csak jelents be neki, fiam!

-         Parancsára, hetman úr!

Néhány perc elteltével a tiszt visszajött.

-         Őfelsége várja, hetman úr!

János Kázmér király sápadtan ült a karosszékében. Szerzetesi csuhát viselt, a csuklyát is a fejére húzta.

Sobieski hetman a fejét csóválta.

-         Felség!

-         Mit óhajt, hetman úr?

Sobieski tétován megállt, aztán a király intésére helyet foglalt.

-         Mit óhajt, hetman úr?

-         Lubomirski marsall fegyverkezik, felség.

-         Imádkozom, hogy elkerülhessük a polgárháborút.

-         Attól tartok, az már kevés lesz, felség.

A király hallgatott, égő szeme a távolba meredt.

-         Felség, Lubomirski Sziléziában külföldiekkel tárgyal. Német és svéd segítséget kér.

-         Ausztria?

-         Nem segíti, felség. A császárt kellemetlen helyzetbe hozta a magyar országgyűlés. A derék Rodkiewicz úr kitett magáért. Mi kapunk segédhadat, és azt maga Zrínyi gróf vezényli.

A király lassan felemelkedett.

-         Akkor ma este a győzelemért fogunk imádkozni!

Folytatása következik.