Kis türelmet...
Talán káprázat a világ,
Nem létezett soha,
Nem más, mint rongyos kartoték
Pár homályos sora…
——
Nem olvasható rajta már
A “született” rovat;
És az sem, hogy eredeti,
Vagy csupán másolat.
——-
Eltöprenghetünk rajta már,
Hol áll a “ráció”,
S másutt “kreáció” van-e,
Vagy “evolúció”.
——
Hogy több-e mindez valahol,
Mint néhány számadat,
És hogyha aktánk eltűnik,
Belőlünk mi marad…
—–
Ha egyszer minden véget ér,
S eljön reánk a vég,
Korunkból megmarad-e több,
Mint pár rossz kartoték?
——
Hogy jövő lesz, vagy pusztulás?
Tudja-e valaki,
Hogy Isten ezt az űrlapot
Hogyan töltötte ki?
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
Templomi esküvőnk napján
Emlék-vitorlázás
Végtelen a Tér
Vihar-Nyár