Száll a Múlt finom pora,

Rajtam van az Ősz sora,

Úgyse fogom feladni

Soha.

Hogyha minden, ami poros,

Minden üres, alattomos

Ellenem feszül,

Még akkor is,

Úgy is

Sikerül.

Ősz, az öreg bonviván,

Koslat a Remény után,

Isten néz ki a Lét

Ablakán.

Fényes Nyárból szürke ősz,

Bánat-kását ördög főz,

Száll az Idő könnye,

Mint a gőz.

Száll a Múlt finom pora,

Most van itt a Lét sora,

Úgyse fogom feladni

Soha.