Szomorú köd pityereg,

Téli este didereg,

Vizes a fa – rosszul ég…

Úgyis eljön majd a vég.

—-

Szorongat a vén Idő,

Egyre hűl a levegő,

Szétfoszlott a nyári ég…

Úgyis eljön majd a vég.

—–

Vonulnak a fellegek,

Komprádor sosem leszek.

Rám gördült minden kerék…

Úgyis eljön majd a vég.

—-

Ötven évem elszelelt,

Sose nyaralt, csak telelt;

Egyre gyűlik már a jég…

Úgyis eljön majd a vég.

—–

Öltöny-parazitaság

Tavaszt zabál, nyarat rág,

Semmi élő nem elég…

Úgyis eljön majd a vég.

—-

Reped az életfa-ág,

Fél lábon áll a világ,

Hit, akarat tartja még…

Úgyis eljön majd a vég.

——

Amíg jó munka akad,

Gyermek, haza, feladat,

Csodálatos Feleség;

Addig élni hagy az ég.

——

Isten szava van velem,

A tollam le nem teszem,

Írok, amíg kék az ég,

Amíg el nem jön a vég.

–

Figyelj, ember-maradék;

A Szerelem: haladék,

Amíg láng van, s hagyaték

Addig nem jön el a vég.