Kár rajta keseregni már;

Az idő, mint részeg tengerár,

A bűnök régi szigetét megette,

És teremtett új vétkeket helyette.

——–

Mint hosszú szoknyás, lompos vén kokott,

Rejti a történelem az okot,

Sok múlékony rossz tartós bajt hozott,

Külföld lett, ami összetartozott.

———

Voltunk a színe – lettünk a fonákja,

Kopott gyűlölködések rongyos zsákja,

Kölcsönös gonoszság,

Mint okság

Divide et imperája,

Nagyhatalmi futballpálya;

Játszótér…

——-

Távoli, mérges kis hangyaboly,

Van orosz röhögés, angol mosoly,

Marketing szánalom,

Tankos segély,

S egyre idültebbé lesz

A fekély.

——-

Határt szabott frakkos úri banda,

Volt hozzá kenetteljes handabanda,

S a végén álszent kísérőlevél.

—–

Rossz terméketlen harci riadó,

Makacs gyűlölség a bolond-adó,

S röhög rajtunk a kísérőlevél.

—–

Hadd tervezzünk kölcsönös harci létet,

Új elragadást, újabb visszavétet,

Csak örüljön a kísérőlevél.

——–

Ők sem lettek nagyok és gazdagok,

S az ő fülükbe ugyanaz gagyog;

A rossz, sárguló kísérőlevél…

——–

Millerand-pofájú kísérőlevél,

Mikor hagyjuk, hogy eltépje a szél?

———

A gyűlölet rossz, retkes régi condra,

Miatta van még igény Trianonra.

——–

(Ez senkinek se jó,

Tán esetleg:

Konföderáció?)

——–

Trianon egyre hőbörögni késztet,

S nem érdekli homályos apró részlet,

Mint igazság…

——–

(Ez senkinek se jó,

Tán esetleg:

Konföderáció?)

—-

Ahol sok a nép, és egy a haza,

Ott senkinek sem lehet igaza

Egymás ellen…

——–

(Ez senkinek se jó,

Tán esetleg:

Konföderáció?)

——-

Lidércfények,

Rossz törvények,

Pokolbéli messzeségek,

Boszorkányfészek:

A sátán ünnepel.

Kelet-nyugat sok Millerand-ja

Vigyorogva

Üzletel.

—–

Trianon: békeszerző nagyurak,

Ritkán szégyellhették el magukat.

———-

Tudták, kinek hoz hasznot a harag;

Csontot közébük, uszulhassanak…

—–

A béke vereségnek tűnhetett;

Csináltak örök fegyverszünetet.

——–

Nincs profit, ha az ember igazul,

Miért ne intézhetnék gonoszul?

——

Rabolhattak hát, nem is keveset,

De mára már csaknem mind szétesett.

———

Létünket Trianon azóta fúrja,

Csócsáljuk vissza ezerszer is újra.

——-

Trianon ma is halálra tanít;

Hagymázas képzelgéseket vonít,

Vagy megtagad, cserbenhagy alja módra,

A bennünk élő Trianon.

——–

Egy “haza” szóért akárkit felnégyel,

Magyarnak lenni szégyell

A bennünk élő Trianon.

——–

Mint önmagát elvesztő kerge medve,

Elbujdokol angolszász fenekekbe

A bennünk élő Trianon.

——–

Akkor tudunk majd felnézni az Égre,

Ha egyszer magunkra találunk végre.

———

Mi láthatunk, és most már látni kell,

Az igazságot nem takarja el

Területi siker.

——-

Nem panaszkodni hát, nem holtra válni;

A megoldást nekünk kell megtalálni.

———-

Áció-káció,

Sok kis náció;

Egy kis ráció,

Nagy érzelmi konszolidáció,

(Sok dolgok vannak ám, Horatio…)

—–

Áció-káció,

Sok kis náció,

Vagy globalizáció,

Meg romanizáció;

S vergődve,

Tengődve

Szédelgünk a csődbe;

S angolul

Alkonyul,

Céltalanul beborul,

Céltalanra komorul;

Céltalanságot árul,

S a legvégén

Kínaira

Vidámul;

Vagy…

——–

Áció-káció,

Sok jó náció,

Mi teremhet jövőt,

Milyen tiszta stáció?

Esetleg a békés, délceg,

Barátságos, de nem félszeg

Konföderáció.