Tavasszal mindig újrakezdünk

Hitet, Reményt és Életet;

A sátán legyen pesszimista,

Élni csak örömben lehet.

—

Ahogy a fagyok elszelelnek,

És kéken ragyog fenn az Ég,

Lelkünk széljárta régi síkján

Feléled a remény-vidék.

—-

Tavasszal mindig újra élünk,

Virul a régi Kegyelem,

Sokadik ifjúságot él meg

Az életadó Szerelem.

—-

A tél függönye félrehúzva,

Kacag a fürge napsugár,

Ránk öröm, csókok garmadája,

Új Élet és új munka vár.

—–

Tavasszal mindig újraéled

A Szépnek, Jónak hajlama,

Megint bízunk, hogy a világ is

Majd egyszer erre hajlana.

—-

Virágpompájú friss Tavaszban

Isten kitárja a kaput,

Körtáncba állnak tiszta vágyak,

Sa Lélek újra hazajut.

—–

Tavasszal mindent újrakezdünk,

A Jelen szíve feldobog;

Amíg csak élünk, él az isten -

Gyertek, szépséges Tavaszok!