Tán nem modern az ég,

Ha kék,

De nem lesz sose zöld;

Ős nótára jár az Idő,

És otthonunk,

A Föld.

Tán nem modern

A pillanat,

Ha szép és

Egyszerű,

De csak ilyenből születik

Harmónia,

Derű.

Tán nem modern

A Szerelem,

A világ-alkotó,

De oly mértékben egyedi,

Hogy fel nem váltható.

Tán a Lét sem elég modern,

Bár sok jót tartogat,

Isten nem hajszolta soha

Az újdonságokat.

Ami modern,

Csak villanás,

Rossz profán-konokul;

Mert ami nem több, mint modern,

Az gyorsan

Elavul.