Száz éve ilyenkor talán

A tavaszra vártak,

Szürke ruhás hétköznapok

A piacra jártak.

—–

Gondolkodtak, tanultak és

Üzletet kötöttek,

Kevés jutott a sokaknak,

Sok a keveseknek.

—–

Szegény magyar azt képzelte,

Szebb jövendőt láthat,

Békés fejlődést hozhat majd

A huszadik század.

—–

Száz éve még, februárban

Tiszta volt az ének,

Cárok, császárok, királyok

Istentől se féltek.

—-

Az összes leendő holttest

Az utcákat rótta,

Lustán terült el a fejlett

Öreg Európa.

—–

Pénzvigécek már akkor is

Reményeket faltak;

De közös hazája volt még

A legtöbb magyarnak.

—–

Száz éve ilyenkor este

Petróleum mellett,

Öreg vágyak és remények

Romokban hevertek.

—–

Minden este elnyugodott

Az esztendő vállán,

Nem sejtették, hogy rajtuk már

Vigyorog a sátán.