Sátán, a vén aktakukac

Bús iroda-töltelék,

Istennek jut a Szerelem,

Ördögnek a kartoték.

A körmönfont bürokrata

Folyvást packázik velünk,

Kiszorít az életünkből,

Hogyha rosszul ügyelünk.

Nem marad majd az életben

Se szépség, se ráció,

Egyéb sem lesz a világon,

Csak dokumentáció.

Sátán, a vén aktakukac

Rendet tenne ízibe’,

Űrlapok sodornák el a

Világot a semmibe.

Bürokratikus világban

Nyakig ér a lelki sár,

Minden létet mélybe húz az

Adminisztratív mocsár.

Sátán, a vén aktakukac

Reméli, hogy célba ér,

Ha egyszer az olcsó látszat

A valónál többet ér.

Sántán, a vén aktakukac

Papírt kérődzik nekünk;

De elsárgul aktáival,

Ha éljük az életünk.