Roskad már a Múltak sánca,

S lidércfények tündértánca

Kápráztatja a Jelent;

Nagyon fáradt lehet Isten

Odafent.

——–

Hepehupás a Múlt útja,

Eldugult az Élet Kútja,

Szintetikus a Jövő;

Erről fecseg néhány ócska

Lepedő.

——-

Semmi zúg, hallgat a lényeg,

Hisztérikus rossz törvények

Borzolják a lelkeket,

Néhány kecske régen öltönyben

Mekeg.

——–

Roskad már a Múltak sánca,

Vén Időnek ezer ránca

Jövő-felvarrást remél;

Bújjon el az időn kívül,

Aki fél.

——–

Szikkadt elmék díjra gyűlnek,

Sablon-körben dicsőülnek

Fellengzős címek alatt;

A karaván közben messze

Elhalad.

——–

Kiszáradó folyóágban,

Takarékos nagyvilágban

Jogok őre üzletel;

Régi hullát újabb kamat

Tüntet el.

——-

Roskad már a Múltak sánca,

Dohos eszmék kósza tánca

Kísérteteket idéz;

Megkötözve az érzelem,

Meg az ész.

——-

Elektronikus enyészet,

Globalizált kerge végzet

Statisztikát nézeget;

Bankár fortély parcellázza

Az eget.

——-

Gyenge földünk, erős várunk,

Egy életünk, egy halálunk,

Immár véget ért a tél;

Mi se lehetünk rosszabbak

Senkinél.