Öreg őszi napsugár,

Hőség-glédába nem áll.

——

Hűvös marad a világ,

Nyirkosak a  pocsolyák.

——-

Nehéz lábon áll az Ősz,

Karja zsibbadt, feje bősz.

—–

Öreg őszi napsugár

Csendes szél-mankóval jár.

—–

Reggelente sír a dér,

Fagy-alamizsnát remél.

——

Dülöngélnek rossz hitek,

Cseperedik a hideg.

———

Öreg őszi napsugár;

Szép emlék marad a Nyár.

—–

Jeget hoznak rút ködök,

De csak az Élet örök.

—–

Fonnyad hazugságözön ,

Vissza csak a Lét köszön.

—–

Öreg őszi napsugár,

Szunnyad a szelíd határ.

—–

Vén, sejtelmes maszkabál

Szolgálója a halál.

—–

Borús őszi napokon,

Isten úgy szól, mint rokon.

—–

Hosszú este, hallgatag;

Sóhajtoznak a falak.

—-

Késő őszi ég alatt

Gondolatpatak fakad.

—-

Öreg őszi napsugár,

Régi Remény halkan jár.

—–

Örök szikra megpihen

Rég levetett léteken.

—–

Vén november mosolya

Öreges, kopott, suta.

—-

Ami elmúlik, halad,

Ami Szép, mind megmarad.

—-

Öreg őszi napsugár;

Isten türelmesen vár.