Októberi horizont

Bújik el a ködbe;

Megvan még, ha nem is látjuk,

A távlat,

Örökre.

—–

Zörög, barnul a levél,

Recsegnek a léptek;

Azok ültették a fákat,

Akik hajdan éltek.

——-

Október perlekedik,

Köd lapul a hegyre,

Hiteket és reményeket

Eső veri egyre.

——-

Októberi horizont,

Halvány, messzi, kényes,

A kiverekedett jövő

Tompa, mégis fényes.

—–

Októberi ég alatt

Múlt parazsa éget;

Holtak által szent jövőre

Kötelez az Élet.