Henrik Ibsen egyszer Rómában megállt egy hirdetőoszlop előtt. Nagyon érdekelte volna, mit függesztettek ki, de nem tudta elolvasni. Olaszul tudott ugyan, de – otthon felejtette az olvasószemüvegét. Rövidlátó lévén semmit sem tudott kibetűzni.

Mások is ácsorogtak a tábla előtt, de Ibsen szemérmes volt, nem szeretett kérdezősködni.

Végül nagy nehezen rászánta magát, és megszólított egy középkorú férfit:

- Bocsásson meg, signor, de otthon felejtettem az olvasószemüvegemet. Megmondaná nekem, mi áll a hirdetményben?

A kalácsképű, kissé pocakos talján jóindulatúan mérte végig, aztán elnevette magát, és amúgy jó olaszosan hátba teremtette a norvég drámaköltőt:

- Olvasószemüveg? Ne nagyzoljunk, kérem! Ne szégyellje magát, cimbora! Előfordul! Én is analfabéta vagyok!