Megszállt a vén nátha-sátán,

Úszom a nyűgösség hátán.

—–

Hétköznapi magán-pokol,

Az egész világ fuldokol.

—-

Torokfájós, nyamvadt reggel,

Felhő küzd sötét egekkel.

——-

Kopnak a zsebkendő-bércek,

Köhög a Hold, a köd félszeg.

——–

Egy csökött elméjű fazon.

Pöröl velem fent a buszon.

—-

Talán erőszakos vagyok,

S ahol kell,

Az is maradok.

——

A torz, nyálkás fejű nátha

Rücskös szája folyton tátva.

—–

Hűvös-napos őszi kétség,

Kehes őszi ingerültség.

—–

Szürkéllő fellegek alatt

Szürkéllő munkanap halad.

—–

Idegek és idők átka

A szipogó fejű nátha.

—–

Lábon hordom kötve-oldva,

Mérgelődve, fuldokolva.

——

Makacs fejét illegeti,

S nincs időm hódolni neki.

—-

Gyötör, kínoz, susog, dohog;

Majd lerázom, s nyekkenni fog…