Nap nap után jön az este, a vén Hold kuncog az égen;

Új évgyűrűk a fán, egyik a másik után...

Mint szalagok, tekerednek az emberlétre az évek;

Csak telnek szaporán, egyik a másik után.

Lassan öregszünk, változik át a tükörben az arcunk;

Vénül a szürke jelen, s minden múlt - fiatal.