Halaszthatatlan a világ,

Mindenki sietteti;

Nagy gondok életet adnak,

Viszont öl a sok kicsi.

—-

Örökös mellék-létekről

Szól ezernyi frász-mese;

“Csak néhány perc!”, “Csak pár óra!”

S nincsen vége sohase.

—-

Ha elvégzem, megaprítom,

De mire el is hiszem,

Már újabb frász-horda nyomja

A víz alá a fejem.

——

Frász-hullámok gyors patakja

Zúdul, soha meg nem áll,

Rajta utazva az Élet

Nagyon gyorsan tova száll.

——

Nincs ezekben semmi távlat,

Semmi Élet, Küldetés;

Szerencse, ha Dolgunkra is

Marad Idő – egy kevés.