Míg hazatérnem van hová,

Kéken feszül az ég,

S kikacag minden végzetet

A meghitt messzeség.

——-

Míg hazatérnem van hová,

Békés a láthatár,

És lombos kis kertünk ölén

Csábít az illatár.

—–

Mi ketten tán már vénülünk,

Sejtelmesebb a dal,

De huncut szerelmünk bizony

Még mindig fiatal.

——–

Míg hazatérnem van hová,

A csókból csók fakad,

S míg hazatérnem lesz hová,

Ez mindig így marad.