Már felnőttek a Lányaink,

És néha hazajönnek,

És kopottas ruhája van

A meghitt, régi Csöndnek.

——–

Most újra nyári szép napok

Hódolnak tiszta Égnek;

Bolyongó szent emlékeink

Szép csendben hazatérnek.

——

Roskad már kedves körtefánk,

Még üdvöt ad az Élet;

Sok évi édes szép nyarunk

Már ősziesre érett.

——

Te drága, édes Anikóm;

Szerelmünk Isten érti;

A világ? Egyre ostobább.

Jó Hozzád hazaérni.