Egy napja már,

És hallom egyre még;

Lehet borus az ég,

És áporodott utcaszegleten

Grasszálhat koldus áltörténelem;

A Zene – friss vidék,

A Zene Jónak

Szép Jövőnek

Menedék.

——

Lilla színpadra lép,

És fényes háztetővé lesz előttem

Sok elárvult, csonka

Jelen-cserép.

—-

Zenéből

Lét terem;

Magasba lendül az egész terem.

—–

Száll a világ,

Száll velem;

Élethozó

Lilla-zene

A világnak,

Nagyvilágnak,

És mellette

Csak nekem.

—-

Az utolsó zeneszámnál

Réka is porondra lép,

Tapsorkán csattan a végén,

Mert bizony szép,

Ami Szép.

—-

Száll a Zene,

Száll csak egyre,

Messzi idő-ormokon;

Tudom, most már amíg élek,

Mindig hallani fogom.