Távozó nappalon

Szelíd est a kéreg;

Kis félelmekre nagy

Megkönnyebbülések.

Az Idő útjába

Ma sem állt tölgyfa gát,

Húzzuk rezignáltan

Tovább is az igát.

Lent és fent a sátán

Akármit is makog,

Békések maradtak

Még a hétköznapok.

A számla követel,

A kartoték makog;

A Élet leginkább

Helytállás:

Magyarok.