Januári reggelen

A világunk jégverem.

—–

A hajnal arca fakó,

Fényes sárba hull a hó.

—–

Fázós remény szendereg,

Ostrom alatt a meleg.

—–

Januári délelőtt

Szürkéllik a Föld fölött.

—-

Lompos, szürke fellegek

Sötétítik az eget.

—–

Csikorog a száraz ág,

Havat seper a világ.

—–

Januári délidő,

Jóság után epedő.

—-

Bágyadt, suta napsugár

Jégen fejtetőre áll.

—–

Szél rázza fák üstökét;

Életből fakad a Lét.

—–

Januári délután

Fagy dalol a körtefán.

—-

Embersorsok csorognak,

Élnek, halnak, alkotnak.

—-

Fagyos, téli feszület,

A becsület nem süket.

—-

Januári este van,

Életünk tovább rohan.

—-

Finom halotti lepel;

Önbecsülést hó lep el.

—-

Kint fagy dermeszt halálra,

Bent a remény hiánya.

—–

Januári éjszaka;

Elmúlás örök hava.

—-

Rendszerváltó hótömeg

Tolvaj fagyot rejteget.

—-

Hull a világ humora

Hamura meg kamura.

—-

Januári hófehér -

Még piros marad a vér.

—-

Csillám-fehér, nyurga fák;

Játékdoboz a világ.

—-

Hegyeken vén dér mulat,

Háztetőkön patyolat.

—-

Szándékokon hó ragyog,

Elmúlnak a szólamok.

—-

Ami rútan gomolyog,

Holnap viccként mosolyog.

—-

Jelen? Patkótlan pata;

Isten nem bürokrata.