Ott feketéllik a török,

Roppant, vad sokaság,

Sok martalóc, meg janicsár,

Beglerbégek, basák.

A szolgaság rossz tengere,

Poshadt világverő,

Kenetteljesen hirdeti:

Jövőnk  a túlerő.

Vén, nyegle végzet küldte ránk

A pusztító hadat,

S egy szál kardomban itt velem

A szabad akarat.

A parazita túlerő

Ha most el nem szalad,

Nem lesz igaz dal itt sose,

S örök káosz marad.

Ágaskodik a paripám,

Szablyámon Nap ragyog,

Nem érdekel a túlerő,

Legfeljebb meghalok.

Gyerünk! Az Isten itt velünk,

S a nemes hagyomány,

Fújjátok azt a trombitát,

Reszkessen a pogány!