Téli húsvét – hóban-sárban

Didereg a Lélek;

Ölelkeznek régen látott

Hitek és remények.

—–

Akad a megváltottaknak

Mindig mitől félni;

De ettől még kötelesség

A testünkben élni.

—–

Téli húsvét – hó szakad a

Megváltás honára;

Elmosódik élet-halál,

Tél meg nyár határa.

—–

Végre együtt a család,

Duruzsol a kályha,

Szép és kegyes most az Élet,

Mintha nem is fájna.

—–

Kint fantazmagóriát mond

Fogyatékos nagyság;

És cenzúráz kirekesztve

A zsarnok szabadság.

——

Meleg kályha duruzsol,

Húsvét a tél hátán,

Megvásárolta márciust

Odakint a sátán.

——

Tél hátán jött a Húsvét,

Gólyák nyöszörögnek,

Megváltatlan politikák

Fennen hőbörögnek.

——

Barátságok kiszáradnak,

Törlődik az irka;

Mérges izmus-mételyt béget

A média-birka.

——

Félrelibben a Patrona

Hungariae kontya;

Kettészakadt Magyarország,

Mint a kutya rongya.

—–

Hamis, gonosz kottája van

A rágalom-karnak;

Sértegetik, akiket tán

Meggyőzni akarnak.

—-

Áldozatot követel a

Történelem-bendő;

Jobbra is, meg balra is csak

Abszurd, torz jövendő.

—–

Pedig jó lenne az Istent

Munkálkodni hagyni;

Békében és szeretetben

Magyarnak maradni.

—–

Téli Húsvét – ünnepünket

Viharos szél fújja;

Hogyha fázunk, öltözzünk fel

Megváltásba – újra.