Ady Endre anekdotája:

—-

Valamikor az 1890-es években egy érettségiző osztály tanulói igen gyakran látogattak éjjelente egy környékbeli csapszéket.

Ez akkor főbenjáró bűn volt, kicsapatással járhatott. Az iskola teljes mértékben diszponált a tanuló iskolán kívüli tevékenysége fölött. A fegyelmi tárgyalás a törvényszék hatáskörével bírt, döntése a Monarchia egész területén érvényes volt.

Persze az iskola nem mindig értesült a diákok tivornyáiról.

Erről azonban tudomást szerzett.

Állítólag éppen a kocsma egyik alkalmazottja volt, aki levelet írt az iskolának, hogy nézzenek a körmére az érettségizőknek, mert közülük “némelyek” rendszeresen ott borozgatnak olyankor is, amikor a rendes diáknak ágyban a helye.

Másnap az osztályfőnök az első óra előtt felolvasta a levelet a tanulóknak.

- Aki érintve érzi magát, órák után jöjjön a szobámba! – végigmérte a tizennyolc kamaszt, és távozott.

Délután ugyancsak meglepődött. Gyakorlatilag az egész osztály ott várakozott a szobája előtt.

Gyorsan megszámolt őket. Tizenhét! Legalább egy ártatlan bárány akad az osztályban…

Rá is kérdezett, hol van a tizennyolcadik. Legalább példálózhat valakivel.

A gyerekek összenéztek.

- Elnézést, tanár úr, neki is itt kellene lennie, de most nem jöhet. Fogorvosnál van.