Sziporkázik, és ragyog,

Tegnap óta

Hófehérben kavarog;

Fagyos csókot hoznak

Jeges angyalok.

——-

Hull

Szakad a hó,

Tegnap óta nyakunkon

A hó-invázió.

——-

Csillámlik és kavarog,

A nagyvilág hófehér színben

Ragyog.

Hópelyheket kergetnek

A csillagok.

—–

Hull,

Szakad a hó,

Tudja ám a február,

Hogy mi a csízió.

——–

Hideg fényben felragyog,

Hó fényébe omlanak

A tegnapok;

Hó-világban hó-káprázat

Gomolyog.

—–

Hull,

Szakad a hó;

Ránk terül a februári

Hó-invázió.

——-

Omlanak a tegnapok,

Szürke égre a Jövő,

Mint hó ragyog;

Hideg szélben

Sápadt Holnap

Andalog.

—–

Hull,

Szakad a hó;

Ránk omlik a sarkvidéki

Jövő-misszió.

—–

Jövőnk egén hó ragyog,

Néha felnyögnek

A bezárt ablakok,

Nyomunkban hűséges Remény

Vánszorog.

—–

Hull,

Szakad a hó;

Az  idők játékában

A Jelen a fogó..

—-

Bezárt jövő-ablakok;

Rossz arcú vész

A fal mellett

Oldalog;

Kavarognak hópelyhek

És mondatok.

——–

Hull,

Szakad a hó;

Nyakunkba zúdul a fényes,

Hideg ráció.

——-

Talán minden őrültség

Eloldalog,

Talán jönnek

Tisztességes holnapok;

Tán az Élet

Mégis tovább

Élni fog.

—–

Hull,

Szakad a hó,

A Remény

Csak a Bátorságban

Található.