Mert nem kellett senkinek.

Elinalt a zord hideg.

Egyszer talán visszajön,

És majd akkor elköszön.

——

Tegnap még erősen fagyott,

Aztán csapot-papot hagyott

S elvonult bőszen Fagy úr,

Néz Január fanyarul.

——

Azt gondolja Január:

Ez már olyan, mint a nyár,

Kár a fagyért, jaj de kár,

Esőt könnyez Január.

——–

Nincs e fagyban fegyelem,

Meggondolatlan elem,

Annak Február se örül,

Ha ilyen könnyen könyörül.

—–

A dolog oda haladt

Egy szál mínusz se maradt,

Ha pedig nincs lehűlés,

A Tél sora felsülés.

——-

“Hogyha nincsenek fagyok,

Én depressziós vagyok,

Kár a fagyért, jaj de kár…

- Könnyet hullat Január.