Az alábbi történetet Bölöni György mesélte:

----

Egy alkalommal Ady néhány versét egy borítékba tette, és küldönccel küldte be a Nyugat szerkesztőségébe. A borítékra ezt írta: "Nyugat szerkesztősége, Osvát Ernő és Fenyő Miksa Úrnak. E. V. ". 

A levél negyedórán belül a címzettek kezébe került. Osvátnak feltűnt a két betű:

- Mi jelent az E. V.? Fenyő vállat vont.

- Mi lenne? Egy Vers.

- Nem egy vers van benne, hanem három!

Fenyő Miksa megvakarta a füle tövét.

- Akkor nem tudom. Azaz mégis. E. V. azt jelenti: Előleget Várok.

- Gondolod?

- Láttál már olyan szerzőt, aki nem vár előleget?

- Igazad lehet! Küldjünk neki!

Gavalléros összeget tettek a borítékba.

Másnap összefutottak Ady Endrével.

- Köszönöm a pénzt! - hálálkodott a költő. - Honnan tudtátok, hogy szükségem van rá?

Mindkét szerkesztő nagy szemet meresztett.

- Te írtad - mondta Osvát.

- Én?

- Te hát! - kontrázott Fenyő. - E. V. Előleget várok.

Ady előbb meglepődött, majd elnevette magát.

- Bocsássatok meg! Nem sok francia szokást vettem fel Párizsban, de ezt igen. E. V. a francia leveleken gyakori. Azt jelenti: En ville. Azaz: helyben.