Bölcs kora ősz…

A nyári nosztalgiát élni hagyja,

Arcunkat

Napfénnyel

Simogatja;

És holdas éjjelen

Szép álmot lát

A vénülő

Jelen.

——-

Bölcs kora ősz…

A körtét és a szőlőt érleli,

Keze mindig ajándékkal teli,

És csendes hajnalon

Remény szikrázik

Minden házfalon.

——

Bölcs kora ősz…

Derűje: méltóságteljes patak;

Mert mindent lát: szeret és hallgatag.

Alkonnyal méri

Szép napjai hosszát,

És látja,

Hogy jó hazatérni

Hozzád.