Rossz a világ?

Az meglehet.

Jobb nem is lesz soha;

A jó? Csak amennyit lelünk,

Mindig csak  akkora.

——–

Zord a világ?

Az meglehet.

A Létezés maga,

Ha Élet éppen nincs jelen,

Csupán entrópia.

———

Az Élet rossz?

Az meglehet.

Bár szidni kár nagyon,

Elmúlik önmagától is,

Én ezt még így tudom.

——–

A gonosz győz?

Az meglehet.

De magától soha,

Amennyi teret engedünk,

A gonosz akkora.

—-

A Lét erő?

Az meglehet.

Jövővel viselős,

De tettekért, ember helyett

Aligha felelős.

———

Mit ér a vers?

Mit ér a mű?

Mindent, ha megfeszül,

Bár akkor csak, ha Életet

Üzenni sikerül.

——-

Divat-közöny,

Sznob-álmagány

És marketing-halál;

Ha ennél többre nem telik,

A költő rosszul áll…

E rossz fegyverzet füst csupán,

A vers mit sem tehet;

Bár díjat, akár milliót

Nyerhet,

Az meglehet.