A lóbarát kufár történetét Rousseau bevette az epigrammái közé, de Ariosto írásai közt is megtalálható.

Egyszer egy velencei kalmár arról volt hírhedt, hogy epés megjegyzéseket tett azokra a lovagokra, akik képesek a hátasaikat sarkantyúval oldalba vágni. Állatkínzó bitangoknak nevezte őket.

A lovagok tűrték. Vagy tartoztak a kufárnak, vagy ezután akartak tőle kölcsönt kérni, nem akarták magukra bosszantani.

A kalmár széltében dicsekedett vele, hogy ő ugyan sose bántja a lovát. Mindenki hallott már erről, és a hír a többi városban is elterjedt.

- Hát te mivel biztatod a paripádat, ha makacskodik? – kérdezte egyszer az egyik pénzváltó.

- Szép szóval! – felelte nagyképű tónusban a kufár.

A pénzváltó nem felelt, de megjegyezte. Volt neki egy gyönyörű, de elképesztően lusta lova. Azon törte a fejét, hogy sózhatná a kalmárra a tohonya állatot.

Az alkalom hamar eljött. A kalmár hajón érkezett Dalmácia felől, de sürgős családi dolga volt a szárazföldön, és a pénzváltó tudta ezt. Jó embere volt egy lókupec.

- Add el neki áron alul!

Összenevettek, a lókupec meg nem habozott értesíteni a kufárt, hogy az iránta érzett tisztelete jeléül hajlandó neki eladni a paripát – a rendes ár negyedéért.

A kalmár megnézte a pompás állatot, és gondolkodás nélkül ráállt. Biztos volt benne, hogy remek vásárt csinál.

Vett a ló mellé sarkantyút is, de amikor látta, mennyire sok ismerős van körülötte, nem merte a csizmájára kötni, inkább az iszákjába csomagolta.

A városban még úgy ahogy poroszkált a ló, de amint az országútra értek, erőt vett rajta a természetes lustaság. Nemhogy vágtába, ügetésbe se kapott, csak sétálgatott, és sűrűn megállt füvet legelni.

A kalmárnak igen sürgős volt, majd’ a guta ütötte meg.

- Kedves jó lovam, igyekezz!

A kedves jó ló bizony nyugodtan tovább legelészett.

- Indulj már, átokfajzat!

Az átokfajzat pimaszul a gazda képébe nyerített, és tovább legelt.

A kalmárnak eszébe ötlött a sarkantyú. Elővenni nem merte, ismerősök jöttek-mentek az úton.

A ló fülébe súgta!

- Te dög! Ha tudnád, mi van az iszákomban, vágtatnál!