Életeink együtt futnak,

Emlékeink szaporodnak,

Hullnak, mint a hó.

Köszönöm, hogy a Társam vagy,

Anikó.

——

Gyarapodó lelki javak,

Szűken szabott anyagiak

Közt telik sorunk;

Mindhalálig egymás mellett

Maradunk.

——–

Kint pogány világ globális

Megszorító-liberális

Szennye kavarog;

Bent szerelem fáradt mosolya

Ragyog.

——

Csók, közös múlt, közös munka;

S közös kicsi otthonunkra

Néz a tiszta ég;

Kevés férfinak jut ilyen

Feleség.

——

Beköltöztél a lelkembe,

Vastag falú életembe,

Mint örök lakó;

Élj sokáig, drága kicsi

Anikó!