Hogy miért is alternatív történelmi regény, és miért nem alternatív történelmi regény, amit írok?

Azt gondolom, az eddig elmondottakból lassan kezd összeállni…

——-

A determinisztikus történelemfelfogás a polgári történetírás hozadéka, és a hagyományos polgári világkép alapjain áll. Isten egy igen felkészült mechanikus, aki - miután megszerkesztette a Teremtés bonyolult masinériáját - azóta már valami mással foglalkozik, a világ saját meghatározott pályáján halad előre a teremtéskor meghatározott cél felé.

Isten azóta már bizonyára valami mással foglalkozik.

Ha él még - merthogy az sem bizonyos. Friedrich Nietzsche szerint épenséggel elhalálozott.

——

Ha a történelem mégsem determinált; akkor nagy gond van - a hagyományosan anyagi-számszaki, pénzelven gondolkodó polgári szemlélet számára értelmezhetetlen. Akkor sokkal bonyolultabb, félelmetesebb…

Most már úgy állunk, hogy a természettudomány összedöntötte a klasszikus  polgári világkép alapjait. Úgy tűnik,  természetben nincs okság..

Búcsút kell (lassan de biztosan) mondanunk a hagyományosan a Bibliára alapozott történelemképünknek is. Most nem a fundamentalisták nevetséges ágálására gondolok, akik még mindig azt próbálják bizonygatni, hogy Isten szó szerint hat nap alatt teremtette a világot…

Hanem arra, hogy:

- a tudomány még mindig ragaszkodni próbál ahhoz, hogy egyetlen emberi történelem zajlott a Földön, és az belátható idővel ezelőtt kezdődött…

- a történettudományban csak lassan és nehézkesen halad az időmélység hátrálása…

——-

Az alternatív történelem, mint irodalmi témakör (zsáner?) a létével üzen hadat a determinisztikus történelemszemléletnek. 

Ezt persze igen sokféleképpen teheti.

——

A magyar alternatív történelmi regények egyik legjobbja, Gáspár András Ezüst félhold blues című munkája olyan alternatív valóságban játszódik, ahol 1990-ben Pest-Budát még az oszmán birodalom birtokolja. Abban a történelemben a Szent Liga szánalmas kudarcot vallott, és a török Bécset is bevette.

Mielőtt még azt mondanánk, látszólag nagyon elrugaszkodott a valóságtól, de végül is, ez is egy alternatíva, kiderül, hogy a történetnek mágikus vonulata is van. Nem is akármilyen. A Szerző elég eredeti módon jelzi, hogy nem a hétköznapjainkból ismert polgári történelem alternatíváját óhajtotta megteremteni.

A történelem ebben a műben a Szerző maga alkotta univerzumának kiszámított része; a regény nem történelmi alternatívákkal  foglalkozik.
—–

Az enyém azonban alternatív történelmi regény lesz; tehát egészen más kérdésekkel foglalkozik.

——-

Történhet-e másképpen?

Milyen szerepe van a történelemben az egyénnek?