Szék-árendás Petrovitsék

Sándor fiacskája,

Beosont a félegyházi

nagytemplom tornyába.

——

A pápisták templomába

Nagyon régen vágyott,

Oda lopózva aztán sok

Furcsa dolgot látott.

—–

Szabó Ferenc kántor uram

Tudott kornyikálni,

De még jobban a kóruson

Titokban piálni.

—–

Még a sót is nyalogatta,

Ha szerét tehette,

Nemessy harangozó úr

Nejét elszerette.

——-

Sándor gyerek éppen akkor

Ment fel a toronyba,

Amikor lent a kóruson

Felrobbant a bomba.

———-

A felszarvazott Nemessy

Bosszúját megállta,

Felesége csábítóját

Elagyabugyálta.

—-

Az egyház a kántor urat

Kipenderítette,

A pofozkodó Nemessyt

Áristomba tette.

—-

Toronyba vitte Sándort

A szerencséje ácsa;

Talán ekkor fogant meg

A helység kalapácsa.