Ez lesz az idei első darabom. A Hahota Gyermekszínház számára írom, valamikor húsvét környékén lesz a bemutatója.

A húsvéti nyuszinak még annyira sincs mitológiája, mint mondjuk a Mikulásnak. Utóbbi – elsősorban a Disney-filmek jóvoltából – már valamiféle, még igen képlékeny kvázi-mitológiával rendelkezik, ami azonban még mindig viszonylag alakítható, de a fő útjelzők már ki vannak jelölve.

A húsvéti nyuszival kapcsolatban ez még nem történt meg, ezért első ránézésre még a Mikulásnál is hálásabb téma.

Vannak azonban ennek hátrányai is.

A húsvéti nyuszi a Mikulásnál sokkal kötöttebb karakter. Nemcsak a mitológiai beágyazottsága esetlegesebb, hanem ő maga is sokkal képlékenyebb. A Mikulásra irányuló figyelem árnyékában van, és mintha kezdene ott eltűnni. Ahogy a húsvéti ajándékozás jelentősége is megcsappant, a hozzá kötődő szertartások kiveszőben vannak. A funkcióvesztés természetesen azzal fenyeget, hogy idővel majd teljesen eltűnik.

Itthon Magyarországon a húsvét már nem is annyira a húsvéti nyusziról, mint inkább a húsvéthétfőn esedékes locsolkodásról szól; de az még inkább elveszítette eredeti funkcióját – mára csupán egy alkoholvedelési ürügy a sok közül, mint a szerenádtól a szilveszterig annyi más egykori fontos nap. Ebben persze nemcsak az van benne, hogy keményen balkanizálódunk, hanem a hagyományok pusztulása, semmivé válása is.

Nálunk még bonyolultabb a helyzet, mint másutt, hiszen karácsony környékén nem egy, hanem két ajándékosztó alkalom is van. Hosszabb távon valószínűleg ezek is közös nevezőben összevonódnak majd. Árnyékukban a húsvéti nyuszi és a hozzá kötődő ajándékozás akkor maradhat meg, ha valamilyen sajátos, a többitől eltérő funkcióval ruházódik fel.

——–

Részlet:

———————————

HÓFARKAS:

Sajnálom az embereket,

De semmi jót sem tehetek,

Farkas-idegzetem remeg,

Hiszen uram a szörnyeteg.

Rosszra rossz jön: jég és a hó,

S ráadásul: tojásadó.

Én leszek, aki behajtja:

Nehéz a Hófarkas sorsa.

Szitkozódás lesz a kamat;

Nagyon sajnálom magamat.

Numero 3.

Hófarkas dala

A Jégsárkány az én uram

Nagyon szeszélyes ám,

Legjobb, hogyha állandóan

Csukva marad a szám.

Aki visszabeszél,

Vagy ellenáll,

Azt ő tüstént felfalja,

De csitt, csitt, csitt,

Most csitt, csitt, csitt,

Csak a sárkány

Meg ne hallja!

De csitt, csitt, csitt,

Most csitt, csitt, csitt,

Csak a sárkány

Meg ne hallja!

A Jégsárkányt szolgálom én,

Az életem nehéz,

Más farkasok módjára én

Nem lehetek merész!

Aki visszabeszél,

Vagy ellenáll,

Azt ő tüstént felfalja,

De csitt, csitt, csitt,

Most csitt, csitt, csitt,

Csak a sárkány

Meg ne hallja!

De csitt, csitt, csitt,

Most csitt, csitt, csitt,

Csak a sárkány

Meg ne hallja!

A Jégsárkány a zsarnokom,

Tudom, hogy ostoba,

De hiába, mert legyőzni

Őt nem lehet soha!

Aki visszabeszél,

Vagy ellenáll,

Azt ő tüstént felfalja,

De csitt, csitt, csitt,

Most csitt, csitt, csitt,

Csak a sárkány

Meg ne hallja!

De csitt, csitt, csitt,

Most csitt, csitt, csitt,

Csak a sárkány

Meg ne hallja!

Aki visszabeszél,

Vagy ellenáll,

Azt ő tüstént felfalja,

De csitt, csitt, csitt,

Most csitt, csitt, csitt,

Csak a sárkány

Meg ne hallja!

De csitt, csitt, csitt,

Most csitt, csitt, csitt,

Csak a sárkány

Meg ne hallja!

A Jégsárkány, ő itt az úr,

A gonosz fenevad,

S mert nem fejlődik a világ,

Mindig is az marad!

Aki visszabeszél,

Vagy ellenáll,

Azt ő tüstént felfalja,

De csitt, csitt, csitt,

Most csitt, csitt, csitt,

Csak a sárkány

Meg ne hallja!

De csitt, csitt, csitt,

Most csitt, csitt, csitt,

Csak a sárkány

Meg ne hallja!

Aki visszabeszél,

Vagy ellenáll,

Azt ő tüstént felfalja,

De csitt, csitt, csitt,

Most csitt, csitt, csitt,

Csak a sárkány

Meg ne hallja!

De csitt, csitt, csitt,

Most csitt, csitt, csitt,

Csak a sárkány

Meg ne hallja!

HÓFARKAS:

Megyek új adót hirdetni,

Embereket ijesztgetni,

Hideg van, és hullik a hó,

Ráadásul: tojásadó.