Manapság nagyon elszaporodtak a futballmeccseken a piros lapok. Régebben sokkal kevesebb volt a kiállítás, de ezek gyakran a mai következményeknél nagyobb vihart kavartak.

Labdarúgó-világbajnokságon nem is egyszer fordult elő, hogy a kiállított játékos nem volt hajlandó elhagyni a pályát, és rendőröknek kellett levezetniük a gyepről.

Az 1966-os angliai világbajnokság Anglia-Argentína mérkőzésének 37. percében a német Kreitlein játékvezető kiállította az argentin Rattint. Azaz, csak kiállította volna…

Berohantak az argentin vezetők, tíz percig állt a játék.

Az argentinok nem értették, miért kellene a játékosnak kiállnia, amikor “semmit sem követett el”.

A bíró közölte, hogy az argentint “szöveg” miatt állította ki. Ezt akkor hosszas huzavona után elfogadták.

Másnap kiderült, hogy a játékos valóban mondott “valamit”.

Csakhogy…

Rattin egyedül az anyanyelvén értett, a német játékvezető azonban nem beszélt spanyolul.

Az újságírók tüstént lecsaptak a bíróra.

- Honnan tudta, mit mondott, ha nem értette?

A sípmester vállat vont.

- A nyelvtudás hiánya nem akadály. Nem értettem, mit mond, de láttam, hogyan mondja.