Csak sejtjük…

Talán kunnak született;

És nemzetünk felett

Vállával tartotta fel

A vérengző és sunyi

Végzetet.

——–

A gonosz túlerőt sose

Számolta, vagy mérte,

Minden délben megkondulnak a harangok

Érte.

—-

Amikor az elit harácsoló,

Vagy céda,

S világ rablójának a magyar

Könnyű préda;

Kell az ilyen

Példa.

—-

Nem volt démon,

Tündér,

Táltos,

Néhai Hunyadi János.

—-

Nem szülte isteni erő,

Ember volt, és sebezhető.

—–

Nem volt vele más mágia,

Mint szívós, kitartó

Munka.

—

Nincs győzhetetlen fegyverzet

Csodát csak bátorság tehet.

—-

Ott élősködő túlerő,

Itt meg?

Ami szerethető….

—-

Megmenekült falu,

Város;

Köszönjük, Hunyadi János!

—–

Véres, harcos évtizedek

Vágtattak a haza felett;

Fiú, lány nem lett rabszolga,

Szajha, vagy janicsár sorba

A martalóc nem hurcolta;

Semmilyen statisztika ki nem mutatja,

Hány magyar élet lehetett hosszabb

Miatta.

—

A határon holló szálldos,

Ott vigyáz

Hunyadi János.

—-

Mezid bég csőcselék hada

Feje nélkül szaladt haza.

—-

Beglerbég túlerőt hozott,

Fenekedett,

Fogadkozott,

Utána gyorsan elfutott.

—–

Nándorfehérvár mezeje

Török holttestekkel tele,

A szultán ijedten szalad,

Magyarország

Szabad marad.

—–

A magyart győzni tanította,

S a végzetet megfutamította

A néhai Hunyadi János.

—–

Ez a győzelem,

Ez a hit

Tartott hetven esztendeig.

—–

Néhai Hunyadi János

Nem öregedett meg, csupán

Királyt hagyott maga után.

—-

De késő utódainak

Nagy lett a Hunyadi sisak;

Elvész falu,

Elvész város,

Ha minden csak gazdaságos;

Tudta ezt

Hunyadi János.

—-

Bevehetetlen erősség

A személyes felelősség;

Nélküle az aktuális

Török martalócok máris

A házunkra csóvát vetnek,

És minket rabszíjra fűznek.

—–

Hol maradsz, Hunyadi János?

Merre cselleng a Szellemed?

Közöttünk lenne a helyed….

—-

Felelősség a Hazáért,

Szépért, Jóért,

Kis Családért,

Múltért,

Jövőért,

Mindenért -

Fontosabb, mint szablya, vagy vért.

—–

A felelősség most – magányos…

Áldjon meg az Isten,

Néhai Hunyadi János.