Kis türelmet...
HUSZONKETTEDIK RÉSZ
Danno kardot rántott oltalmazásomra, de nem volt szükség a fegyverére, mert támadóim fájdalmas görcsökben fetrengve hevertek a lábaim előtt. Takosztl úr ijedt patkánytekintettel méregetett, majd feltűnően ripők és ízléstelen modorát feladva nyájasan a sátrába invitált, frissítőkkel és étellel kínált, majd a következő szónoklatot intézte hozzám:
- Uram, te nem az vagy, akinek mondod magad! Engedd meg nekem, hogy eléd tárjam az igazságot!
SZÁZNYOLCVANKILENCEDIK RÉSZ
Nagyon is itt van már az ideje, hogy végre újra népben és nemzetben gondolkodjunk. Még azt is helyre kell hoznunk, amit a kánon uralma az elmúlt évtizedekben tönkretett és elhanyagolt.
A magyar nemzettudat darabokra esett, különféle változatai képződtek. Ugyanez a helyzet a magyar történelmi tradíciókkal is. Utóbbiak azonban életre keltek, soha ennyi ember nem foglalkozott még az országban aktív hagyományőrzéssel, mint napjainkban.
ÖTVENNYOLCADIK RÉSZ
Élénk viták folytak arról, hogyan is használják fel a felmentő sereget. Nádasdy Tamás nádor, a király által kinevezett főparancsnok óvatosan akart eljárni, és a diverziót javasolta.
A diverzió a magyar védelem leghatékonyabb eszközei közé tartozott. Már ekkoriban is egyre gyakrabban éltek vele, és a török hódoltság történetében mindvégig az egyik leghatásosabb fegyver maradt. Korábban már definiáltam.
Nádasdy Tamás nem akarta nyílt ütközetben kockára tenni a nagy fáradsággal összegyűjtött hadat, abban sem bízott, hogy a teljesen alkalmilag összegyűlt, egymást nem ismerő különféle taktikájú, fegyverzetű kontingensek képesek volnának együttműködni egy döntő csatában, ezért a török kézen lévő Babócsa megtámadását javasolta.
Agymosottnak nincs hazája,
Ő a Tőke táncát járja.
Susoghat a hazai lomb;
Mást bődül a vezérkolomp.
Az “élenjáró tan” mondja;
A nép majd úgyis megszokja…
Agymosottnak nincs hazája,
Bólogat sok hazugságra.
Kozmopolita nem felel;
Ha bajt okozott – elszelel.
Rugalmas lelkiismeret
Sok árulást zsebre tehet.
Agymosottnak nincs hazája,
De van haszna, s lehet kára.
Profitvarjú károgása
Számára a Himnusz mása.
Lelke zsebébe van zárva;
Agymosottnak nincs hazája.
9 éve | 0 hozzászólás
Mikszáthot egyszer megállította az utcán egy ismerőse. A nagy palóc azonban most nem engedte szóhoz jutni:
- Képzeld, tegnap a kávéházban találkoztam egy úrral, aki nagyon hasonlított hozzád.
Az ismerős nagy szemeket meresztett.
- Hozzám hasonlított?
- Annyira, hogy az is száz koronát akart kölcsönkérni, mint te most. Na szervusz!
Azzal faképnél hagyta.
Minden boldog pillanat
Mindörökre megmarad
Idő-gyöngyfénybe öltözve,
Mint az Isten örömkönnye.
Múltba hajló gyöngyfüzér,
Míg Élet van – addig él,
Szentnek, Szépnek megmaradva,
A Jövővel összeér.
A Lét örökbe fogad
Boldog pillanatokat,
Elmúlhatunk, boldogságunk
Mindörökre megmarad.
Múltba hajló gyöngyfüzér;
Az Életünk ennyit ér.
Az Isten nem lehet árva,
A boldogság nem vész kárba.
Minden boldog pillanat
Mindörökre megmarad
Idő-gyöngyfénybe öltözve,
Mint az Isten örömkönnye.
HUSZONEGYEDIK RÉSZ
Nyugodtan feküdtem tovább az ágyon. Talán más félelmetesnek érezte volna a helyzetet, én azonban nagyon közel álltam hozzá, hogy hangosan felnevessek. Mindenképpen türtőztetnem kellett magam, mert ha nem, akkor Danno legfeljebb megszégyenülten elkullog – talán még el is szalad a nyomorult.
Az én kedves testőröm tehát éppen ott tartott, hogy besettenkedik a szobámba nem sejtvén, miféle extra dolgot fogok neki mutatni a következő másodpercben.
9 éve | 0 hozzászólás
A Mi Napunk,
A Tied és az enyém;
Évente ránk mosolyog,
Ahogy erre halad
Az Idő kerekén.
Ajándékba adtad
Magad
Nekem,
Én meg Neked magam,
Nem adjuk vissza többé sohasem,
Tanú rá
Isten,
Meg a Szerelem.
Élek,
Amíg van cél,
Amíg Te vagy nekem;
Isten is ott,
Ahol a Szerelem.
A Mi Napunk,
A Tied és az enyém;
Idő rakódik rá,
Mint ágra dér,
De évről évre mindig
Visszatér.
ÖTVENHETEDIK RÉSZ
Valóban készülődött a felmentő sereg Nagykanizsa körzetében. A következő kontingensek gyülekeztek:
v A dunántúli földbirtokosok magánkatonasága.
Elsősorban Nádasdy és Zrínyi tettek ki magukért. Mindketten ezernél több katonát hoztak magukkal, de jöttek mások is. A nagyurak magánhadserege hivatásos katonákból állt, többségük magyar vagy horvát huszár, illetve hajdú volt. Elvétve német, osztrák, vagy cseh zsoldosok is akadtak közöttük.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Szürkülő egekben
9 éve | 0 hozzászólás
Szürkülő egekben
Poshad a Jövő;
Önfeladó egyénekből áll
A túlerő.
Korán-verset bömböl
Vén keleti szél,
Európát fenyegeti
A sharia-tél.
Hadak ördögének
Csontdobja pereg,
Vészre gyülekeznek már a
Varjúseregek.
Szürkülő egekben
Végzet kavarog,
Cseperednek a leendő
Halálviharok.
Szürkülő egekben
Halál vigyorog,
Ijedten húzódnak össze
Régi tegnapok.
Pusztul-e Jövendőnk,
Vagy velünk marad?
Van-e bennünk bátorság és
Szabad akarat?
Címkék: rigmus
Tovább