Csendes dallamot búg az ősz-fagott;
Negyedszázada várjuk e napot.

Október,
Napfény,
Színes levelek;
Kortalan Létünk felettünk lebeg.

Finom színpompás októberi fák;
Talán mindig szent marad a világ...

Minden mosolyban Isten lakozik,
Megáldja, ami összetartozik.

Az Ősz a meghitt emlékek hona;
Vár minket Sarkad kicsiny temploma...

Vitéz szabólegényről sokat olvashattunk, vitéz szabómesterrről kevesebbet. Pedig akadt ilyen, méghozzá Budapesten.

Ráth Károly (1821-1897) volt Budapest székesfőváros első főpolgármestere.Itt azonban nem róla lesz szó, hanem a fiáról, ifjabb Ráth Károlyról.

Ifjabb Ráth Károly (Ráth Karcsi) a korabeli pesti kocsmák közismert alakja volt. Már régen középkorúnak, sőt éltesnek számított, amikor még mindig naphosszat a Korona-kocsma teraszán üldögélt.

KÉTSZÁZHATVANÖTÖDIK RÉSZ

Nézem tovább a művet.

„A hajnal már a sarkon áll,
köztisztaságimunka kezd.”

Megértem. Itt elég nehéz volt folytatni a verset.

„A hajnal már a sarkon áll,
köztisztaságimunka kezd.”

Mint a régi írásokban a szóelválasztó jel…

„A hajnal már a sarkon áll,
köztisztaságimunka kezd.”

Egy pillanatnyi szünet.

„A hajnal már a sarkon áll,
köztisztaságimunka kezd.”

Az első sor igen szép:

„A hajnal már a sarkon áll,

Egyfajta helyzetjelentés.

Idő-tenger...
Partok nem látszanak,
Csak Múlt fehérlik túl a horizonton,
Mögöttünk, amerre nem látja szem;
Alattunk lustán suhan
A Jelen...

Megyünk előre,
Ki tudja, hogy merre,
Miféle partnak,
Sorsnak,
Idő-foknak,
S a főárbocon
Emlékek lobognak...

Emlék-vitorlák lobognak a szélben,
Még alig hullámzik
A vén Idő,
Múlt unokája
A távol Jövő,
Elérhetetlen végtelenbe nő.

Idő-tenger...
Az Isten hallgat,
És fecseg
Az ember...

Anyám,
Apám...

Zsarnóczay újra próbálkozott.

- Fiatalemberek, jól gondolják meg! - sziszegte fenyegető hangon, miközben fészkelődve próbált kellemesebben elhelyezkedni, A rendőrautó hátsó ülése határozottan fapadosnak tűnt a Jaguar megszokott kényelméhez képest.

A két nyomozó továbbra is hallgatott.

- Nekem nagyon fontos üzleti találkozóm van most! - dühöngött a fogoly. - Nézzék, az ügyvédem úgyis kivisz! Maguk nem akarnak kártérítést fizetni a silány illetményükből!

Végtelen a Tér,
Minden körbeér,
De célba csak akkor érünk
Ha Isten kísér.

Profán gépi táj,
Műanyag lapály,
Gazdaság-teóriákat
Bőg
A mű-dagály.

Doktrína-szekér
Célba sose ér,
Egydimenziós utakon
Isten
Nem kísér.

Végtelen a Tér,
Minden körbeér,
De célba csak akkor érünk
Ha Isten kísér.

Hegyfok-meredek
Intrika pereg,
Vérontásra készülődnek
Istentelenek.

Közöny zakatol,
Hazug zene szól,
Jövőt zabálni készül
A sátán
Valahol.

HATVANKETTEDIK RÉSZ

-         Vizet! – nyögtem szinte öntudatlanul. Kegyetlenül kínlódtam, és tisztában voltam vele, hogy ilyen állapotban a hatalmamnak semmi hasznát sem veszem. Nincs.

-         Vizet! – rebegtem gépiesen.

Ekkor pillantottam meg Szélfarkast. Állt előttem, és vigyorgott. Egyenesen az én elgyötört arcomba.

-         Így járnak az árulók, Koszoskutya! – vajon ő maga elhitte az öntelt szentenciát?

Minden napra egy vihar,
Vagy több is talán;
Ázottan kucorog a Nyár
Felleg-palotán.

Roskadoznak az egek,
Vad zápor kopog,
Villámháborút zúgatnak
Ronda viharok.

A rövid szünetekben
Tűz a Nap heve,
Hogy aztán újabb zivatar
Dördüljön bele.

Minden napra egy vihar,
Közben süt a Nap;
Gyúlékony személytelenség
Könnyen lángra kap.

Jótevő a személyes és
Résztvevő Jelen;
Nem idegen a sátán, csupán
Személytelen.

Nélkülünk felettünk még az
Isten sem erős,
Magamagáért mindenki
Maga felelős.

Amíg van Szerelem,
Szent Öröm
És Munka;
A halál fekete napja
Nem süt a hasunkra.

Szerelemhez féltőn
Simulnak az évek,
Szeretet, tevékenység és
Helytállás az Élet.

Szerelem és Munka,
Mint két puha kelme,
S Gyermekeinkben él tovább
Az Élet Értelme.

KÉTSZÁZHATVANADIK RÉSZ

„mennyit kibír egy versidom,
csámpás rímecskék mennyi ökrét,
és mennyi rep kényt, limlomot,
mi egy kádmélyi szürcs öröklét
rossz lefolyóján elfolyott,
vagy most folyik le rajta épp,
titá titá ez töltelék.”

A Költő érezte, hogy az előbbi sor után felettébb nehezen folytatható a vers. A probléma áthidalását a költészet szakmai-technikai kérdéseihez való fordulásban látja. Fentebb is volt már ilyen megoldás, csak kisebb terjedelemben.