KÉTSZÁZHETVENHARMADIK RÉSZ

A szőke nő arca keserű fintorba torzult.

-         Ezek szerint mégiscsak fontos voltam nekik?

Morgensohn a fejét ingatta.

-         Ne higgye. Önt jelentéktelennek tartották továbbra is, de úgy vélték, nincs szükség kiszámíthatatlan, kívülálló tanúra. A legjobb, ha meghal.

Karen az ajkába harapott.

-         Ön nem tudott volna segíteni? – szegezte Morgensohnnak a kérdést Helmut.

Morgensohn a fejét rázta.

-         Nem! – felelte kurtán.

-         Miért nem? – kapta fel a fejét Ed Philips.

-         Ha a hölgyet kivégzik, semmi egyebet sem tehettem volna azon kívül, hogy térugrással visszatérek a Földre. Ebben az esetben a küldetésem sikertelen lett volna.

-         És így sikeres lesz?

Morgensohn elengedte a füle mellett az újabb kérdést.

-         Mindkettőnknek szerencsénk volt. Miss Karen Bozchana Kadlecikovának is, nekem is. megjelent a színen Palmieri.

Karen lehunyta a szemét, és eszébe jutott a fekete zubbony alatt hadnagyi egyenruhát viselő, apró termetű idegen. Elöntötte a hála.

-         Palmieri? – morfondírozott Ed Philips.

-         Igen, Palmieri. Még nem hallott róla?

-         De igen. Azt viszont sohasem értettem meg, hogy voltaképpen kinek is dolgozik.

Morgensohn savanyúan elmosolyodott.

-         Palmieri senkinek sem dolgozik, kedves uram. Tudom, hogy az ügynökök világában ez felfoghatatlan. Palmieri afféle romantikus forradalmár.

-         Ne mondja!

Morgensohn most kínjában mosolygott.

-         De mondom! Nem mindenki cinikus a mai világban sem, Philips úr.

Ed Philips válaszul valami érthetetlent dörmögött.

-         Palmieri a lehető legjobbkor jelent meg – folytatta Morgensohn. – Akkor, amikor úgy tűnt, Miss Karen menthetetlen. A vérpadot már előkészítették, és Kadlecikova kisasszonyt néhány órán belül már vitték volna a guillotine alá. Nem tudtam volna megmenteni. Maga sem, Mr. Philips.

Ed Philips fásultan bólintott.

-         Tudom. Esélyem sem volt rá.

-         Palmieri megtette maga helyett.

Ed Philips nagyot sóhajtott.

-         Maga pedig ettől kezdve irányította Karent.

Karen úgy vörösödött el, mintha csalán csípte volna meg.

Morgensohn a fejét rázta.

-         Nem. Semmiféle módon sem tudtam hatni Miss Karenre. Van az ügyben egy ismeretlen tényező.

Folytatása következik.